Röviden

Védelmi miniszterek tanácskoztak
Brüsszel. A NATO védelmi miniszteri értekezletén csütörtökön jóváhagyták az atlanti szövetség parancsnoksági szerkezetének mélyreható átalakítását, a gyorsan bevethető erők (NRF) koncepcióját és a védelmi tervezés 2010-ig szóló kereteire vonatkozó miniszteri irányelveket. A találkozó előtt ugyanakkor a Defense News amerikai védelempolitikai lap arról írt, hogy George Robertson főtitkár javarészt elégedetlen a tavalyi prágai csúcstalálkozón tett vállalások teljesítésével. A legjobb osztályzatot az F–16-osokkal rendelkező tagállamok kapták, melyek vállalták precíziós fegyverek beszerzését. (MTI)
Bali merénylő az erőszakról
Denpasar. A nyugati turisták fenyegetést jelentenek Indonézia számára, és a kiűzésükhöz használható egyetlen nyelv, amelyet értenek, az erőszak nyelve – jelentette ki a bíróság előtt a Bali szigetén végrehajtott októberi merénylet egyik legfőbb gyanúsítottja. A negyvenéves Amrozi bin Nurhasyim – akit mosolygó terroristának is neveznek – szerint a merénylők által 2002. október 12-én célba vett étterem és diszkó „bűntanya” volt. A merényletnek 202 halálos áldozata volt, többségükben külföldi turisták. A terrorakciót a Jemaah Islamiyah szélsőséges muzulmán szervezet számlájára írják, mely a hatóságok szerint kapcsolatban áll Oszama bin Laden szervezetével, az al-Kaidával. (MTI)
Castro bírálata Brüsszelnek
Havanna. Fidel Castro kubai elnök elfogadhatatlannak nevezte az Európai Unió Kuba elleni lépéseit, és az EU-tagállamok ottani nagykövetségeit arra szólította fel, hogy korlátozzák érintkezéseiket a szigetországi ellenzékiekkel. Az Európai Unió a múlt héten diplomáciai szankciók életbe léptetéséről döntött azt követően, hogy a karibi szigetországban április elején halálra ítélték és kivégezték egy sikertelen kompeltérítési kísérlet három fő tettesét, és súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki Kubában 75 ellenzékire. Kubában különösen nagy csalódást váltottak ki a szankciók, mivel sokáig abban reménykedtek, hogy Európa nem követi az Egyesült Államok példáját. (MTI)
Magyar várakozások
Róma. Magyarország azt várja a kibővült Európától, hogy egységesebb legyen, mihamarabb egy hangon tudjon szólni a közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben – mondta szerdán este az olasz fővárosban Kovács István római magyar nagykövet a Diplomazia elnevezésű egyesület rendezvényén. A Hotel Boscolóban tartott összejövetelen a visegrádi négyek római nagykövetei számoltak be arról, hogy országaik milyen reményekkel tekintenek a huszonöt tagúra bővülő Európára. Kovács István felszólalásában egyebek között elmondta: Magyarország nem kíván „választani” a transzatlanti kapcsolatokban az Egyesült Államok és Európa között, mindkét féllel partneri viszonyt ápolna. (MTI)
Rumsfeld fenyeget
Brüsszel. Új válságot idéztek elő csütörtökön az Észak-atlanti Szövetségben az Egyesült Államok erőteljes fenyegetései a NATO-partner Belgiummal szemben – emelte ki jelentésében a dpa német hírügynökség. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ugyanis ultimatív módon felszólította Belgiumot, hogy ne adjon helyt olyan bírósági keresetnek, amelyben magas rangú amerikai katonatiszteket háborús bűncselekményekkel vádolnak, különben a jövőben nem vesznek részt brüsszeli tanácskozásokon. (MTI)
Változások Nagy-Britanniában
London. Alkotmányos változtatásokkal járó kormányátalakítást jelentett be a brit miniszterelnöki hivatal. A legnagyobb horderejű változás az, hogy távozik tisztségéből Lord Irvine lordkancellár, a felsőház, vagyis a Lordok Háza elnöke, aki a sajátos brit jogi berendezkedés alapján egyben a legfőbb bírói, valamint a külön nem létező igazságügy-miniszteri poszt birtokosa is volt. (MTI)