Százmilliárdos aszálykár a gabonaágazatban

Százmilliárdos kiesést okoz az aszály az idén a gabonaágazatban, ezért a MOSZ olyan intézkedések meghozatalára kéri az agrártárcát, amelyek magas szinten tartják a gabonaárakat, mentesítik a termelőket hitelterheik alól, és jövedelmet biztosítanak számukra. A szakminisztérium fontolgatja ilyen lépések bevezetését. Tegnap a szaktárca, valamint a tejtermelők és -feldolgozók egyeztettek a tejpiaci válságról, és nem elképzelhetetlen, hogy sikerül rendezni a helyzetet egy 4,5 milliárdos alap létrehozásával, amely kilencvenmillió liter tejet kezelne.

Riasztóak a gabonatermésről szóló adatok, mert az elmúlt két hétben a legutolsó felmérésekhez képest 10–15 százalékkal tovább romlottak a mutatók – tájékoztatta lapunkat Guba Mihály, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) gabonaválasztmányának elnöke, aki százmilliárd forintra becsülte az idei aszálykár mértékét.

Ebben a tragikus helyzetben a gabonaválasztmány komplex intézkedéscsomag bevezetését várja el a kormánytól és az agrártárcától. A további károk megelőzése érdekében azonnal hirdessen meg a szaktárca költségcsökkentő öntözési támogatást. Továbbá a választmány javasolja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hirdessen meg a gabonanövényekre hetenként és tonnánként 25 forintos tárolási támogatást, és hat hónapon keresztül emelje a közraktári kamattámogatást negyvenről száz százalékra.

Mentesíteni kell a termelőket a felvett hiteleik ez évi visszafizetése alól, a hiteleket át kell alakítani középtávú kamattámogatott hitelekké. A terheket pedig át kell ütemezni 2004-re, amikor azokat az EU-s területalapú támogatások segítségével, vélhetően könnyebben kiegyenlíthetik a termelők. Ezentúl a tavalyi év után a legnagyobb kárt szenvedett gazdáknak jövedelempótló támogatást kell adni – mondta Guba Mihály. Kiemelve: ha ezt az intézkedési csomagot nem lépi meg az FVM, akkor a termelők nem tudnak talpra állni az EU-csatlakozás küszöbén.

Guba Mihály munkatársunknak elmondta: azért lenne fontos a jelenlegi magas árak szinten tartása, mert idén várhatóan hárommillió tonna búza terem, ami épp elég a hazai szükséglet fedezésére. Ha viszont a búza tonnánkénti árát nem 23, hanem 27 ezer forinttal számolhatnák a termelők, és anynyit is kapnának érte, az 12 milliárd forint pluszt jelentene nekik, tulajdonképpen állami dotáció nélkül. A MOSZ tegnapi választmányi ülésén részt vevő szakemberek elmondták, megkezdődött az árpa aratása, a terméseredmények azonban siralmasak, hektáronként 0,5 és 3 tonna között mozognak. Egy jó évben azon az átlagtermés 3–4 tonna között alakul. Guba Mihály szerint június 25-e környékén a búza aratása is elkezdődhet, itt a várható átlagtermés 2,8–3 tonna körül alakul, az átlagosnak mondott 4-4,5 tonna helyett. A MOSZ számítása szerint a gabonatermelők hektáronként 30–40 ezer forintos veszteséggel számolhatnak – még kedvező ár esetén is – a búzánál.

Németh Imre agrárminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján az aszályhelyzetről elmondta: folyamatosan foglalkoznak vele, a tárca felmérései szerint az őszi kalászosok az utóbbi öt évben az átlagosnál 20–30 százalékkal alacsonyabb termést adnak. A minisztérium a termelői hitelek kiváltásával és a közraktározási támogatásokkal is foglalkozik, de Németh Imre szerint a termelők a közraktárak helyett inkább a piacra viszik gabonájukat ilyen árak mellett. A miniszter nyomatékosította, a költségvetés nem teszi lehetővé, hogy a termelők a tavalyi 15 milliárdos mértékű közvetlen támogatásban részesüljenek.

Tegnap a tejpiacról is egyeztetett az FVM, a Tej Terméktanács, több érdekképviselet és a Magyar Agrárkamara, ahol minden résztvevő egyetértett, hogy átmeneti intervenciót kell alkalmazni a tejpiacon. Az FVM és termelők egyetértettek abban is, hogy fejenként 1,5-1,5 milliárd forintot befizetnek egy közös alapba, ha a feldolgozói oldal is megteszi ugyanezt. Az így képződött 4,5 milliárd forintból kilencvenmillió liter tejet lehet kezelni – mondta Németh Imre, aláhúzva, a tárca nem kívánja a tej felvásárlási árát csökkenteni. Az uniós árak felé viszont el kell mozdulni, de ezt a lépést a piaci szereplőknek kell meghozniuk.

Újabb húsexport-korlátozás
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága EU-csatlakozási és külkereskedelmi albizottsága megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horvátország Magyarországgal szemben – hasonlóan több más kelet-közép-európai országhoz – hústermék-beviteli korlátozást rendelt el – közölte tegnap Glattfelder Béla, az albizottság vezetője. Elmondta: a beviteli korlátozás indoka az volt, hogy Magyarországon e tekintetben nem az EU-szabályozást alkalmazzák, vagyis a különböző állati takarmányokban állati fehérje – hús- és vérliszt – is található. Glattfelder Béla kifejtette: a szigorú szabályozás csak az unió tagországaira vonatkozik, és a korlátozó intézkedés bevezetése mögött horvát belpolitikai okokat sejt, mivel az országban választások lesznek. (MTI)