Törvényalkotási hajrá a T. Házban

Számos törvényt módosított tegnap a parlament, többek között a felsőoktatásról, valamint az államháztartásról szóló jogszabályt. A képviselők megkezdték az európai parlamenti választást szabályozó indítvány vitáját, amelyben elhangzott: a bejutási küszöb 5 százalék lesz, az induláshoz húszezer ajánlás szükséges egy pártnak, és magyar országgyűlési képviselő nem lehet az EU-parlament tagja.

n Tábori Gabriella–Kis Ferenc
Minden törvényesen bejegyzett párt indulhat a jövő júniusi európai parlamenti képviselő-választáson, ha sikerül begyűjtenie legalább 20 ezer ajánlószelvényt. A voksolást szabályozó törvényjavaslat vitájában az Országgyűlésben az is elhangzott: országos listán szavazhatnak majd a választópolgárok a pártokra, a bejutási küszöb pedig a hazai parlamenti voksolással megegyezően 5 százalék. Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: zárt listás szavazás lesz, ami azt jelenti, a feltüntetett jelöltek sorrendjét nem lehet módosítani. A szabályozás a választásban való részvételt lehetővé teszi azoknak az uniós polgároknak, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. A javaslat szerint a külképviseleteken elektronikus úton adhatók majd le a szavazatok. Az előterjesztés értelmében európai parlamenti képviselő nem lehet a magyar parlament tagja is egyszerre.

A képviselők között az volt az indítvány legvitatottabb pontja, hogy milyen módon szavazzanak a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok. A törvény elfogadásához rendelkezésre áll majd a szükséges kétharmados többség.

Megkezdte a T. Ház a magyar állampolgárságot szabályozó törvény módosításának általános vitáját is. Az előterjesztés értelmében a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők hazánkban született gyermekét – ellenkező bizonyításig – magyar állampolgárnak kell tekinteni. Egy másik passzus szerint az államfőhöz intézett írásbeli nyilatkozatával megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy, aki magyar anyától és külföldi apától 1957. október elseje előtt született. Az Országgyűlés tegnap módosította a felsőoktatási törvényt. A 192 igen szavazattal, 138 ellenében elfogadott javaslat értelmében Károly Róbert Főiskola néven szeptembertől önálló intézményként működik tovább a gyöngyösi mezőgazdasági és gazdálkodási főiskola. Az intézmény eddig a gödöllői Szent István Egyetem egyik kara volt.
A felsőoktatási intézményekben 2005-től megszűnik a felvételi vizsga azáltal, hogy az érettségi vizsgán elért eredmény jogosít majd fel a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A módosítás nyomán kiterjesztik az államilag finanszírozott képzéseket meghatározott másoddiplomákra. 40 év felett nem lesz szükség nyelvvizsgára a diplomához. Az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának lesz feltétele.
A Ház elfogadta az államháztartásról szóló törvény módosítását is, amelynek értelmében végelszámolással megszűnik az államkincstár mint részvénytársaság, funkcióját eszközállományával és dolgozóival együtt az Államháztartási Hivatal veszi át. Ennek neve Magyar Államkincstár lesz, és költségvetési intézményként működik majd.

– Az előzetes becslések szerint mintegy 28 milliárd forintos bevételkieséssel számolhatnak a termelők az aszály miatt – jelentette ki Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára Pásztohy András (MSZP) napirend előtti felszólalására reagálva. Közölte: a kormány ezért kedvezményes hitel biztosításán dolgozik, valamint lehetővé kívánja tenni, hogy a vízdíjak visszamenőlegesen csökkenjenek.
Szili Katalin házelnök az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról való távozása nemzeti emléknapja alkalmából mondott ünnepi beszédet a napirend előtti felszólalásokat megelőzően. „Volt idő, amikor Magyarország csak nyelvében és kultúrájában élt, és a szabadság csupán vágyott célként lebegett előttünk” – mondta. Rámutatott: népünk azonban soha, egyetlen pillanatra sem adta fel a harcot.

Répássy–Magyar asszó
Összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását kezdeményezték fideszes képviselők Magyar Bálint oktatási miniszterrel szemben. Nyitrai Zsolt és Répássy Róbert a házelnöknél indítványozzák a szabad demokrata politikus vagyonnyilatkozata valóságtartalmának ellenőrzését is, mert az abban bevallott vagyonból nem vezethető le egy nagy értékű ingatlan megvásárlása. Magyar Bálint levelet írt Szili Katalinnak azzal, hogy az Országgyűlés elnöke kérje fel a mentelmi bizottság elnökét: tekintse át és foglaljon állást vagyoni helyzete és lakásviszonyai alakulásának törvényességéről, 1990-től fogva.

A Magyar Bálinttal kapcsolatban napvilágra jutott ügyekről napirend előtt is szó volt a parlamentben. Felszólalásában Répássy Róbert ügyes embernek nevezte Magyar Bálintot, hiszen, mint mondta: annak negyedéért is, ami róla és munkatársairól kiderült, bármelyik szocialista miniszternek mennie kellett volna. „Magyar Bálint egyike a legügyesebb embereknek, nem véletlenül rajta múlik a koalíció léte; mivel a miniszter szabad demokrata, ezért aztán tudja, meri és teszi is” – zárta felszólalását Répássy. Erre reagálva Magyar Bálint megjegyezte: ki-ki a saját felelősségére mondhat ostoba, demagóg dolgokat, beszélhet hülyeségeket, ezzel magát lejárathatja. – Répássy Róbert felszólalása, amelyben hazug rágalmak tucatjai hangzottak el, alkalmas lesz egy újabb személyiségi jogi per megindítására – jelezte Magyar. Hangsúlyozta: vagyoni helyzete átlátható, becsülete tiszta. – Nem hagyom, hogy abba beletaposson egy ilyen alak, mint maga – fogalmazott a miniszter.