Trianon emlékezete

Számos megemlékezés volt tegnap a történelmi Magyarország felosztásáról döntő trianoni békeszerződés 83. évfordulója kapcsán.

Tegnap a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom a Budapest Kongresszusi Központ melletti Gesztenyéskertben lapzárta idején elevenítette fel a gyászos évforduló előzményeit és az országcsonkítás következményeit. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum-kereszt előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megrendezte a Trianonra emlékező fáklyás menetet. A résztvevők a békediktátum haszonélvező országainak nagykövetségén petíciókat adtak át, amelyeken felsorolták az utóbbi egy évben összegyűjtött magyarellenes jogsértéseket, és követelték a magyar nemzet önrendelkezési jogának elismerését. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egyházi gimnáziumok öregdiák-szövetségeivel közösen a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban emlékezett Trianonra. A rendezvényen Isépy Tamás, a Fidesz képviselője – a tervekkel ellentétben – betegsége miatt nem tudott megjelenni. Az MDF ifjúsági szervezete, az IDF Aszódon tartott rendezvényt.
*
Az emberi öntudat alapja az emlékezet, a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet. A határokon átívelő egységes nemzeti kultúra gondolatából nem engedünk, mert nem engedhetünk – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tegnap a Magyar fájdalom szobránál rendezett trianoni békediktátumra emlékező ünnepségen. Emlékeztetett arra: a trianoni diktátum igazságtalanságát mindenki elismerte, ám a nagyhatalmak nem kívántak tenni ellene. A két világháború közötti politikai elit felismerte, hogy a magyar identitás a kultúra ápolásával őrizhető meg, s ebben a külpolitikájában mindig egységes volt. A rendszerváltást követően az első lépést Antall József tette meg, amikor lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát. A második fontos lépés pedig a státustörvény volt, amiből most a Medgyessy-kormány „segélyezési programot” kíván csinálni.