Újabb kölcsönt vett fel az állam

A magyar állam nevében 500 millió eurós, szindikált hitel felvételéről írt alá tegnap megállapodást László Csaba pénzügyminiszter. Az újabb kölcsön régebbi, kedvezőtlen feltételű hitelek előtörlesztésére szolgál. A még élő hitelek hatékonyabb kezelésének ötlete időszerűnek tűnik: évek óta folyamatosan nő a GDP-hez mért államadósság.

Félmilliárd eurós, szindikált hitel felvételéről szóló szerződést írt alá tegnap László Csaba pénzügyminiszter. A pénzügyi tárca vezetője az aláírás után közölte: a négy fő szervezőn kívül tíz ország huszonnégy pénzintézete vesz részt a tranzakcióban, amelyre egyébként erős túljegyzési igény jelentkezett. (A négy fő szervező a BNP Paribas, a KBC NV, a Sumitomo és a WestLB AG.) Az ötéves futamidejű kölcsön kamatát 0,175 százalékkal az Euribor felett állapították meg, ami László Csaba szerint igen kedvezőnek tekinthető. A hitel törlesztése egy összegben történik.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a most felvett összeget korábbi, az indokoltnál kedvezőtlenebb feltételű hitelek előtörlesztésére fordítják: az viszont még nem derült ki, hogy konkrétan mely kölcsönökről van szó. Az előtörlesztések révén félmilliárdos kamatmegtakarítást remél a pénzügyi tárca. Ennek kapcsán a miniszter kifejtette: menedzselni kell az adósságot, hiszen a költségvetési kiadások közül még mindig a kamatkiadás a legnagyobb tétel. Jól megtervezett lépésekkel jelentős összegek takaríthatók meg – vélekedett a miniszter.
A tegnap jóváhagyott tranzakció nem része az éves, kétmilliárd euróról szóló kibocsátási tervnek. Az idei tervből egymilliárd eurónyi kibocsátás az első fél évben már megtörtént; azt pedig, hogy az eredetileg tervezett újabb egymilliárdot kibocsátják-e és mikor, László Csaba szerint a piaci feltételek alakulása határozza majd meg.
Az államadósság szintje az utóbbi években folyamatosan növekedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványából. A GDP-hez mért államadósság szintje a 2001 végi 52 százalékról múlt év végére 56, mostanra pedig 57 százalékra emelkedett. A jegybank jelentése szerint – az államháztartás magas nettó finanszírozási igényének fennmaradása esetén – az államháztartás GDP-hez mért hiánya tovább növekszik, és túllépheti a 60 százalékos maastrichti referenciaértéket is.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint a központi költségvetés devizaadóssága 2003 májusának végén 2461,2 milliárd forintot ért el: ebből az állampapírok 1172,3 milliárddal, a piaci hitelek 518,3 milliárddal, az MNB-hitelek pedig 770,6 milliárd forinttal részesedtek. A költségvetés 7673,1 milliárdos, forintban meghatározott adóssággal rendelkezett májusban, amelynek túlnyomó részét az állampapírok tették ki. A piaci hitelek a forintadósságból 130,8 milliárd, az MNB-hitelek pedig 125,8 milliárd forinttal részesedtek. A pénzügyi tárca kimutatása szerint 2002 végén a devizaadósság még 2267,3 milliárd forintot, a forintadósság pedig 6956,9 milliárd forintot ért el.
***
Lengyelország a legügyesebb. A feltörekvő európai piacok közül Lengyelország volt a legügyesebb szuverén adósságkibocsátó az elmúlt tizenkét hónapban – írja az Euromoney. A vezető londoni gazdaságpolitikai folyóirat által közölt értékelés szerint zsúfolt volt a terep: hosszú szünet után Magyarország is visszatért egy lendületes kibocsátással, és Románia, Litvánia, Málta, Horvátország, valamint Ukrajna szintén megcsapolta – vagy megcsapolja – majd a tőkepiacot. Az összes térségbeli adós közül is kitűnt azonban Lengyelország, amely a legkifinomultabb szerkezetű kibocsátási programmal jelentkezett. (MTI)