Uniós ügy a jogsérelem

Tudomásul kell venni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, így az emberi jogi kérdésekben is a nemzetközi porondon kell helytállni – jelentette ki Orbán Viktor a parlament külügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol a lisszaboni határozatról hallgatták meg a volt kormányfőt.

Mértéktartó, pontos és korrekt a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) határozata, amely nem kérdőjelezi meg a magyar demokráciát, hanem a konkrét emberi jogi sérelmekkel foglalkozik – hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap a parlament külügyi bizottságának ülésén. A volt miniszterelnök, aki huszonnégy órán belül eleget tett a bizottság kormánypárti többsége által indítványozott meghívásnak, elmondta: Magyarországon az elmúlt egy évben megszaporodtak az olyan esetek, amikor az emberi jogokat megsértették. E jelenségek aggodalomra adnak okot, és ezeket a problémákat orvosolni kell. A szocialista Tabajdi Csaba felvetésére a Fidesz elnöke kifejtette: ma már értelmezhetetlen s a régi világból itt maradt gondolkodásmódra vall az a kifejezés, hogy „nem szabad kivinni nemzetközi szervezetek elé a belső ügyeket”. – Ezzel ugyanis megfosztanánk a magyar állampolgárokat attól a jogorvoslati lehetőségtől, védelemtől, amely a többi európai uniós tagállam polgárait megilleti. Németországban vagy Franciaországban is előfordulnak ilyen jogsértések, de ott természetes, hogy az uniós fórumokon megvitatják és orvosolják ezeket – fogalmazott Orbán.
*
Orbán Viktor rámutatott: tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió tagjai lettünk, így az emberi jogi kérdésekben is a nemzetközi porondon kell helytállni, semmit sem lehet eltitkolni. A volt kormányfő úgy véli, ártanak Magyarország megítélésének azok a reflexek, amelyek tőlünk keletre egyáltalán nem ritkák, és amelyekből az olvasható ki, hogy „az én állampolgárom az én tulajdonom”. – Szerintünk a magyaroknak joguk van ahhoz, hogy gyülekezhessenek, hogy zaklatás nélkül gyakorolhassák jogaikat, még a mindenkor hivatalban lévő miniszterelnökről is joguk van véleményt mondani anélkül, hogy ezzel bírósági eljárást kockáztassanak – jelentette ki a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor kiemelte: a liszszaboni határozatot nem tekinti pártpolitikai kérdésnek, hiszen az emberi jogok kérdésköre e felett áll. Kifejezte készségét a kormányoldal felé az együttműködésre annak érdekében, hogy csökkenjenek a jogsértések. Ugyanakkor leszögezte: ha a magyarországi emberi jogi sérelmekkel szemben nem történnek lépések, akkor továbbra is kénytelenek lesznek minden fórumon szóvá tenni a problémákat.
Tabajdi Csaba a leglényegesebb problémának azt nevezte, hogy a Fidesz az adott ügyekben nem járta végig a magyarországi jogfórumokat. – A vitát itthon kell lefolytatni, külföldön a magyar nemzeti érdekeket kell megvédeni – tette hozzá. MSZP-s képviselőtársa, Stipkovics Pál úgy vélte, minden jóérzésű magyar embert sért a liszszaboni határozat elfogadtatása. Herczog Edit (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a határozattal ellentétes megállapításokat tartalmazó ombudsmani jelentéseket a parlament – a Fidesz támogatásával – elfogadta. A képviselő indulatos felszólalásában többek között a volt kormányfő szemére vetette a „hosszú bájtok éjszakáját”. Ismert: erről éppen a jelenlegi MSZP– SZDSZ-kormány által kezdeményezett vizsgálat derítette ki, hogy nem létezett. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára úgy vélte: jobban leírja a magyarországi emberi jogok helyzetét az ombudsmanok jelentése, mint egy párthatározat. Felhívta a figyelmet: nincs statisztika arról, hogy az aggályok szaporodnának, és szólt arról is, hogy a külföldi kormányok – például a szlovák vezetés – sorra elhatárolódnak a lisszaboni határozattól. Németh Zsolt bizottsági elnök az ülésen megdöbbentőnek nevezte, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök nem tesz eleget a testület meghívásának a Pakson őrizetbe vett Greenpeace-aktivisták ügyében.