A Socio-Balance is fordulatot jelez

Jelentős átrendeződést tapasztalt 2003 májusát követően a lakosság pártpreferenciáiban a Socio-Balance. A nagyobbik kormánypárt, az MSZP a májusi közvélemény-kutatási eredményekkel öszszehasonlítva öt százalékpontot veszített népszerűségéből az összes megkérdezett körében. Ezzel egy időben a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ugyanennyivel növelte támogatottságát, miközben a pártválasztásukban bizonytalanok, illetve elkötelezettségüket nem közlők aránya azonos maradt. A két júniusi és az utolsó júliusi mérés során az összes megkérdezett 29 százaléka választotta az MSZP-t. A Fideszt pártolók aránya 25 és 29 százalék között mozgott.
A július elején az összes megkérdezett körében mért döntetlen, a Fidesz-szimpatizánsok kisebb választási hajlandósága miatt a biztos szavazó pártválasztók körében (49:44 százalékos támogatottsággal) öt százalékpontos MSZP-előnyt eredményezett. Feltehető, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok csoportján belül átrendeződés következett be oly módon, hogy a korábban ide tartozók politikailag színt vallottak, míg más társadalmi csoportok aktuális politikai-gazdasági aggodalmak nyomására elbizonytalanodtak.
A jelzett átrendeződés tetten érhető az „Ön melyik párt listájára szavazott tavaly áprilisban?” kérdésre kapott válaszok módosulásán: míg a tényleges szavazatarányok a választások első fordulójában csak tized százalékkal tértek el egymástól, addig például 2003 áprilisában 14 százalékponttal többen emlékeztek úgy, hogy az előző évben az MSZP-t választották, míg a Fideszt választók visszaemlékezései hibahatáron belül korrektek voltak. Most júliusban többen korrigáltak, és már csak hét százalékponttal többen emlékeznek úgy, hogy másfél évvel ezelőtt az MSZP-re szavaztak. Jelenleg azok aránya az összes megkérdezett körében, akik a Fideszre, illetve az MSZP-re semmiképpen nem szavaznának, 24-24 százalék. A „Ha most vasárnap választások lennének, ön szerint melyik párt nyerne?” kérdésre, májushoz képest 16 százalékponttal kevesebben (36 százalék) tippeltek az MSZP győzelmére, miközben kilenc százalékponttal többen (26 százalék) számítanak a Fideszére.
A Socio-Balance telefonon, 752 fő megkérdezésével – havonta kétszer – végezte a közvélemény-kutatást, amely kor, nem és lakóhely szerint reprezentálja az ország felnőtt lakosságát. A mintában mért véleményarányok maximum ±3,7 százalékos hibahatárral vetíthetők ki a 18 éven felüli népességre.