Már a lakosok magas száma miatt is lehetetlen elképzelni, hogy nem jó üzlet Kínában befektetni. Jelenleg ugyan állami jóváhagyás szükséges hozzá, de Peking mindent megtesz azért, hogy a befektetőket a legkedvezőbb gazdasági klíma várja. Japánban a piac kénytelen volt tudomásul venni, hogy amerikai és európai tőke nélkül nem működik a gazdaság. A japán gazdaság felfutása elemzők szerint jobb lehet, mint az Európai Unió országaié.
Kína kiaknázatlan értékei
Minden jel azt mutatja, hogy a délkelet-ázsiai térség gazdasága újból erőre kap, és lekörözi a legnagyobbnak vélt amerikai és eurózóna-gazdaságokat. A befektetők már ugrásra készen állnak, hogy megvethessék lábukat, s pénzügyi csomagjaikat, invesztícióikat elhelyezhessék Ázsia keleti részein. Elemzők szerint tíz éven belül újból teljesen átrendeződik a világ gazdasága – hasonlóan, mint a hetvenes-nyolcvanas években –, és a központja a Peking – Sanghaj – Hongkong – Szöul – Tokió ötszögben fog elterülni. A szakértők már korábban felhívták a befektetők és a vállalatok figyelmét, hogy a japán gazdaság „kiaknázatlan kincseit”, a kínai befektetésekben rejlő növekedési lehetőségeket nem kellene elszalasztani. Mára már minden valamirevaló vállalat irodát nyitott Pekingben és Sanghajban, a leleményesebbek a képviseletek mellett gyárakat is építettek, és mára termelnek. Ilyen volt a Volkswagen csoport, amely kínai partnerrel szövetkezve megépítette a FAW gyárat, ahol évente háromszázezer Volkswagen gépkocsit gyártanak, és a német cég a napokban jelentette be, hogy további befektetéseket kíván eszközölni, újabb gyártóbázist kíván felépíteni Kínában.
Az első befektetők előtt, akik először kockáztattak, nagy lehetőségek nyíltak az utóbbi években Kínában, a távközlési szektor rohamos növekedését nem lehetett kihagyni. A China Telecom a világ egyik legnagyobb távközlési vállalata, és használóinak száma még mindig alacsony az ország népességéhez mérve. Hasonló lehetőségek mutatkoznak a közmű, az út és az áramszolgáltatás területén, de nem szabad elfeledkezni a médiáról és a hirdetési üzletágról sem, amely még sokat fejlődhet Kínában.
Fellendülőben Japán
A másik befektetési lehetőség az elszigeteltségéből kilépő Japán szigetén van, ahol a vállalatok egyre nagyobb számban mennek csődbe pénzügyi nehézségek miatt, ahol a banki kamatok szintje nulla, ahol az állampolgár nem javíttat meg semmilyen háztartási gépet, ha elromlik, hanem kicseréli újra. A japán gazdaság az előző négy évben elérte mélypontját, a munkanélküliség az egekbe szökött, a cégek sorban zárnak be, a bankok hasonlóan nem képesek finanszírozni működésüket behajthatatlan követeléseik miatt. Tehát adva van egy ország, ahol vannak jó és jobb cégek, amelyeknek nincs pénzük dolgoztatni, és van egy gazdaság, ahol ha fizetünk némi kamatot, akkor a befektetők csőstül rohannak meg és helyezik el tőkéjüket nálunk. Az első lépcsőben az európai autógyártó cégek vették észre, hogy csak úgy képesek legyőzni a japán gyártókat, ha befektetéseken keresztül tulajdont szereznek bennük, és akkor már teljesen más harcmezőn vívhatják a csatát. A Nissant a Renault, a Toyotát a PSA csoport, míg a Mitsubishit a DaimlerChrysler próbálja irányítgatni. A számítástechnikai és távközlési piacon a Sony–Ericsson páros és a Siemens–Fujitsu erősíti az európai– délkelet-ázsiai kapcsolatokat. A japán gazdaság mélyrepülése megállt; a becsődölő vállalatok száma ugyan továbbra is növekszik, de egyes makrogazdasági adatok azt sejtetik, hogy év végére megcsillan a remény egy fellendülő periódus előtt, s a felkelő nap országa újra az ébredés jeleit fogja mutatni. A gazdasági élénkülés következtében egyes európai és amerikai cégek máris lépéseket fontolgatnak abból a célból, hogy piacaikat megvédjék, a Microsoft az Xbox játékkonzol gyártását áthelyezte Kínába, míg a General Motors a Fiattal való szövetsége esetén próbálná meg piacát stabilizálni. A még „be nem vett bástyák” közül érdemes megemlíteni a japán acélipart, a csipgyártást és a gyógyszergyártást – ezeken a területeken még nem sikerült komolyabb tulajdont szerezniük az amerikai és az európai multinacionális cégeknek. A nyolcvanas években történt, hogy a japán vállalatok kiszorították az utakról az európai autógyártókat, az irodákból a szilíciumvölgy termékeit, és most is ettől rettegnek a konkurens cégek.
Latin-amerikai kincsek
Vélhetőleg sokan gondoltak már arra, hogy a Karib-tenger legnagyobb szigetén milyen változások következhetnek be, ha a jelenlegi Castro-kormány valamilyen oknál fogva megbukik. Fidel Castro igen idős, de még mindig erőteljes vezetőnek bizonyul, ám az évek senkit nem kímélnek – mondta egy amerikai befektető, amikor megkérdeztük a kubai lehetőségekről. A latin-amerikai szigetország mezőgazdaságra és turizmusra szakosodott. A befektetőket vélhetőleg sem az ipar fejlesztése, sem a mezőgazdaság nem érdekli, helyette az idegenforgalomra, illetve az elmaradt és a jövőben megoldandó fejlesztésekre koncentrálnak. Kuba jelenlegi államformája nem teszi lehetővé, hogy bárki földet, ingatlant vásároljon, sőt arra sincs mód, hogy állami jóváhagyás nélkül céget alapítsunk, így a befektetők csupán a kormányon keresztül tudnak valamilyen invesztíciót végrehajtani. Szakértők szerint a kubai ingatlanok ára igen magasra fog szökni a következő öt-tíz éven belül, viszont az sem elképzelhetetlen – mondták a politikai szakértők –, hogy Kuba politikai gócpont lesz a jövőben. Mint ismeretes, a Szovjetunió fennállásáig Moszkva pénzelte a Castro-kormányt, a szétbomló tagállamoknak azonban volt más gondjuk is, mint hogy segítséget nyújtsanak egy távoli országnak, így mára nem tudni, hogy Kuba milyen pénzből él egyik napról a másikra.
Amerikai szakértők rámutattak, hogy az ingatlanbefektetések mellett Kubában inkább dolgozni lesz jó, a távközlés elmaradottsága, az úthálózat kiépítetlensége, a csatornahálózat és az ipar hiánya új lehetőségeket rejt azon cégeknek, amelyek kellően felkészültek és agresszívak egy esetleges kubai „lerohanáshoz”. A szakértők arra is rámutattak, hogy igen kockázatos lesz majd a befektetés az országban, sőt azt a lehetőséget sem vetették el egyes megkérdezett floridai ingatlanügynökök, hogy komoly belpolitikai villongás nehezíti majd Kuba gazdasági fellendítését. A megkérdezettek többsége a jövőbeli építőipari és közúthálózati felújításokra adta voksát, mint a lehető legbiztonságosabb és legnagyobb bevételt teremtő szolgáltatásokra.
origo.hu
Bródy János ocsmány módon rúgott bele a Fidesz-szavazókba
