Kirekesztett természetjárók

A szomszédos Füzéren sem tudják eldönteni, mikor volt nehezebb bejutni a közeli Lászlótanya kertjébe: a háború utáni években-e, amikor a kommunista párt magas rangú tisztviselői használták az egykori Károlyi-kastélyt, vagy mostanában, amikor vállalati üdülőként üzemel. Az országos kék túra korábbi startpontját újabban ugyanis nem lehet megközelíteni.

Tamáska Máté
2003. 07. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ön járt itt? Mikor? Csöngetett? Akkor biztosan nem működött a csengő. A kastélyszálló gondnokságán egy rendőrségi kihallgatótiszt rutinjával kérdeznek vissza, válaszolnak a kastély és kilátó lezárását firtató kérdésekre. Pontosabban csak a kastélyról esik szó, mert a térképen jelzett kilátót lakonikus tömörséggel nem létezőnek titulálják. Majd rövid lecke következik: „Uram, ha egy befektető megvesz egy területet, pénzt költ rá, megmenti a pusztulástól, ugyan ki tiltja meg neki, hogy azt csináljon vele, amit jónak lát.” El kell ismernem, Magyarországon manapság senki.
A Lászlótanya nem csupán egy terület, hanem az ország legészakibb lakott pontja, a méltán közkedvelt kék túra kiemelt fontosságú helyszíne, Borsod-Abaúj-Zemlén megye idegenforgalmi nevezetessége. A lezárás ráadásul egy aszfaltutat is érint, mely a Füzérhez tartozó Oláh-rétre vezet(ett).
A község polgármestere megérti a vállalkozót, bár tudomása szerint csak az építkezési munkák idejére szüneteltetik az átjárást. Erről azonban a gondnokságon nem tudnak, mert a felújítás évekkel ezelőtt befejeződött.

A nyolcvanas években SZOT-üdülőként működtetett kastélyt 1996-ban privatizálta az állam. A terület rendezése és az épület felújítása után a gondnokság illetékese szerint a turisták még évekig látogathatták a kilátót, vagy ahogy fogalmazott a „kastély környékét”. – A kirándulók azonban szemétdombbá változtatták a Lászlótanyát, ezért döntöttek a lezárás mellett – szól az érvelés.
A tisztaságra kényesen ügyelő vállalkozó kilétét nem sikerült kideríteni, mert, mint a kérdésemre elmondták, érzésük szerint ez nem publikus információ, majd hozzátették, hogy az üdülő tisztességes pénzből épült, tisztességes munkával. Ezt ugyan nem vitatta senki, de jó, ha tudjuk. A polgármester szintén nem kívánta megnevezni a rejtélyes vállalatot. A faluban is csak pletykák keringenek a kastély körül, külföldieket, hazai politikusokat egyaránt emlegetnek. A bejutáshoz egyszerű módszert ajánlanak: „Tessék csak nyugodtan bemászni, nem bántanak azok a kutyák senkit sem!”

Az évenkénti több ezer látogatónak azonban nehezen tanácsolható ez a módszer. A turistautat fenntartó Magyar Természetbarát Szövetség is jobbnak látta az országos kék túra útvonalát némileg módosítani, így az ma diszkréten elkerüli a Lászlótanyát. A kék túra kiindulási pontját szimbolizáló oszlopot pedig áthelyezték Hollóházára. A két évvel ezelőtti átadáshoz a rejtélyes vállalkozó anyagilag is hozzájárult, de kilétét még a szövetségben sem tudták megmondani.

A szövetségben elmondták, az eset nem egyedi. A frissen erdőtulajdonssá vált vállalkozók közül nem kevesen egyszerűen megtagadják az áthaladást a területükön, holott erre a kijelölt turistautakon elvileg mindenkinek joga lenne. Előfordult, hogy kutyákkal kergették el a kirándulókat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.