Szolgálatban a teleházak

Egyre jelentősebb szerep jut az információs társadalom fejlesztésében a vidéki kistelepüléseken található teleházaknak. Ennek megfelelően felmerült az az igény, hogy a közigazgatási reformot a teleházak adottságainak és lehetőségeinek figyelembevételével hajtsák végre Magyarországon.

Tíz éve hozták létre civil kezdeményezésre az első teleházat Csákberényben, abból a megfontolásból, hogy a lakosság számára biztosítsanak egy közösségi információs központot. Jelenleg ötszáz kistelepülésen működik teleház, ahhoz azonban, hogy az információs központ és a közösségi internethasználat minden magyar lakos számára elérhetővé váljon, legalább 2500-ra kellene számukat növelni. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke lapunknak elmondta: az országban valamennyi háztartást nem lehet számítógéppel, s ezzel együtt internettel ellátni, ennélfogva az információs társadalom sikere azon is múlik, hogy a teleházakkal kapcsolatos közvetítő misszió milyen hatékonysággal működik.

Az információs központok létesítése és fenntartása túlmutat azon, hogy hány számítógépet helyeznek el egy adott intézményben: a teleházmozgalom abban nyújt segítséget, hogy az embereket megtanítsák a modern számítástechnikai eszközök használatára, s valamennyi korosztály számára felkeltsék az érdeklődést. A legnagyobb probléma Magyarországon Gáspár Mátyás véleménye szerint, hogy a lakosság egy része egyáltalán nincs tisztában a modern információs technológiák előnyeivel, nem tudják miként lehet hasznosítani saját céljaikra az internetet, ezért elmarad az érdeklődés. A teleházprogramot szervező civil szervezetek számára a legfontosabb szempont, hogy az ország legeldugottabb településén élő embereknek is biztosítsák az egyenlő feltételeket.
A teleházakban található számítástechnikai eszközök hetven százaléka a civil szervezetek tulajdonát képezik, az információs központoknak pedig általában önkormányzatok, illetve iskolák biztosítják a helyiséget. A teleházak által nyújtott szolgáltatásokat leginkább a gyerekek és a fiatalok veszik igénybe – mondja Gáspár Mátyás. Egyre több vállalkozó keresi fel ugyanakkor a központokat, elsősorban olyanok, akiknek a napi munkavégzésükhöz nem szükséges az otthoni számítógépes infrastruktúra, ám ügyeik intézésénél – például pályázatok elkészítésekor, illetve benyújtásakor – elengedhetetlen a modern technika használata. A kistelepüléseken a rendszeres teleházhasználók közé tartoznak a pedagógusok, az orvosok, az óvónők, illetve a nyugdíjasok, akik számára a szociális ügyek elintézésében nyújtanak segítséget a központok. A teleházmozgalom kezdete óta jelentős anyagi segítséget kapnak elsősorban pályázat útján az állami szervektől, minisztériumoktól, ez a program túlnyúlik a választási ciklusokon – vélekedik Gáspár Mátyás. A költségvetési szervezetek, önkormányzatok már a kezdetkor felismerték a teleházakban rejlő lehetőségeket. Az Orbán-kormány alatt megduplázódott az országban működő teleházak száma, jelenleg a legfontosabb cél – újabb információs központok létrehozatala mellett – a széles sávú internetelérés biztosítása.

Az ország ezer településén nem működik hivatal, ezért célszerű lenne a közigazgatási reformot összhangba hozni a teleházprogrammal – mondja Gáspár Mátyás. Az információs központok révén ugyanis egyszerűbbé, olcsóbbá és kényelmesebbé tehető az ügyintézés a kistelepülések lakói számára. Az ország területén egyre több hivatal tartana igényt erre a szolgáltatásra, de ez a rendszer intézményes formában egyelőre nem működik.

Előnyben a főváros és a központi régió
A lakosság számarányát alapul véve legtöbben a fővárosban, illetve a központi régióban használják az internetet. A központi régióban a háztartások egyharmadát érinti valamilyen szinten – biztosított az otthoni elérhetőség, illetve közösségi hozzáférés –, a dunántúli családok közül minden negyedik kerül kapcsolatba a világhálóval, míg Magyarország keleti részén a Hírközlési Felügyelet adatai szerint az érintettek és az internetes háztartások aránya nem éri el a húsz százalékot. A Teleszkóp Kommunikációs és Informatikai Tanácsadó Központ felmérése szerint a fővárosban a megkérdezettek 34 százaléka, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 20 százaléka használja rendszeresen az internetet. A kisebb városokban és a nagyközségekben az emberek 13 százaléka kerül kapcsolatba rendszeresen a világhálóval, a kisközségekben ez az érték 10 százalék. Magyarországon a községekben a lakosság 82 százaléka egyáltalán nem használja a világhálót.