Budapesten az elemzői véleményekkel és a nagy nemzetközi tőzsdékkel egy irányba zajlott az üzletmenet, a múlt heti magyar vonatkozású hírek közül talán a Beopetrol-tendert lehetett kiemelni, mint az egyik legérdekesebb hírt. Az olajipari privatizációról szóló információk mellett a tőzsdén inkább az árakra összpontosítottak a befektetők, így „rivaldafénybe” kerülhetett az OTP, a Matáv, a Richter, a kisebb forgalmú Rába és a Synergon is.
Lecsengő balhék?
Sokan úgy remélik, hogy a Budapesti Értéktőzsde újból a régi kerékvágásba tér vissza a nyári uborkaszezont követve, ezt támasztották alá a múlt héten zajlott igen nagy forgalmú kereskedések is. A magyar parkettről az elemzők azt nyilatkozták, hogy jelenleg kevésbé függ a BÉT a nemzetközi eseményektől, mások az európai és amerikai tőzsdéken zajlott drágulásokat párhuzamba vonták a magyar eseményekkel. Viszont egy elemző sem próbálta letagadni, vagy félremagyarázni, hogy a K&H Equities, a Pannonplast-ügy a vártakkal ellentétben nem hagyott nyomot a magyar tőzsdén, amit sokan meglepőnek találtak. Hiába bármilyen félremagyarázás, a tőzsde szerepe igen fontos egy gazdaság életében, és azt sem szabad elfelejteni, hogy eddig a recessziós, baljós gazdasági állapotok között a Budapesti Értéktőzsde mindig jól prosperált. Nem volt érdemes másként nézni a tőzsdére idén sem, amikor a nyári szabadságolások idejére esett a K&H-ügye. A két hétig címlapsztoriként kezelt brókerházi botrány elcsitulni látszik, a befektetők a múlt héten megmutatták, hogy a magyar piacon igen is be akarnak fektetni, sőt az eddig preferált spekulatív papírok után újabbakat kerestek.
Átalakuló spekuláció
Több kisbefektető próbálta a nagyokat követni az elmúlt nyáron, a portfólióikat úgy alakították át, hogy a hosszabb távra vásárolt vezető részvények mellé néhány kisebb forgalmú papírt is vásároltak. Az elmúlt négy hónap nagy sztárjai az Antenna Hungária, a BorosdChem, a Brau Union és a Zalakerámia mára lecsengett ügynek tekinthető. Az Antenna Hungária (AH) esetében továbbra is a kormányzati döntésre várnak annak érdekében, hogy privatizálható legyen a társaság. Információink szerint az AH jelenlegi likvid tőkéje nagyon alacsony, így a VRAM opciók lehívását sem tudta véghezvinni. A BorsodChemnél (BC) némileg másképpen áll a helyzet, a befektetők a főtulajdonostól felvásárlási ajánlatot várnak. Az orosz tulajdonosok viszont vélhetőleg a tőzsdén keresztül vásároltak eddig BC-részvényeket, de az elmúlt napokban a vevők kiálltak a papírok mögül és pénteken már annyira inlikvid volt a részvény, hogy kötés sem született rá. Hasonló eset zajlott le a BC-vel azonos tulajdonosi körrel rendelkező Zalakerámia esetében is, ott csupán annyi volt a különbség, hogy a nyár közepén zajlott le a cégre adott felvásárlási ügylet. Később még vették egyesek a kerámiagyártó papírjait, de mára a vásárlók megfogyatkoztak és a 2000 forint fölötti ár lassan 1900 forint köré csúszott vissza. Mind a BC, mind a Zalakerámia esetében azt rebesgették, hogy kiszorításos vételi ajánlatot tesznek a többségi tulajdonosok, de ezt eddig nem tették meg. Nem született eddig ajánlat a Brau Union részvényeire sem. Attól a pillanattól, hogy a Brau többségi tulajdonosát a BBAG-t a Heineken felvásárolta, a piac azt sugallta, hogy Magyarországon is vételi ajánlatot tesz a cég, bár sokan próbálták jelezni, hogy a Heineken-ajánlat megérkezése kétséges, a kisbefektetők „tömött sorokban” vásároltak Brau Union-papírokat.
Új játékok, új játékosok
Az eddigi spekulatív papírok és célpontok kiégtek, tehát érdemes újak után nézni. A tőzsdén forgó részvények közül már nem sok olyan papírt lehet találni, amelynek még lenne valamilyen lehetősége a mesterséges árfolyammozgatásra. A-tól Z-ig nézve az Econeten, a Phylaxián, a Rábán és a Synergonon akadhat meg a szemünk. Az Econet sokáig likviditási problémával küzdött, ma jelenleg gazdálkodási adatait tekintve komolyabb akvizícióra még nem érett. A Phylaxia esetében a korábbi CrossVet ír ügy lecsengett, a cég adatait tekintve szinte nullszaldós, szemben a korábbi évek veszteségeivel. Elemzők által megvizsgált gazdálkodási adatok azt jelzik, hogy a Phylaxia növekedési lehetőségeket rejt magában, csupán egy kérdés merül fel, hogy az állat-egészségügyi termékeire milyen hatékonysággal tudja a marketing eszközeivel a figyelmet felhívni, és piacra dobni azt. Az igazi aduász viszont a Rába, az a cég mely igen hosszú ideje negatív eredményeket közöl magáról, és most, új vezérigazgatójától a befektetők és az elemzők látványos változást várnak. A Rába 107 éves magyar gépipari cég, a KGST ideje alatt tehergépjárműveiről és futóműveiről elhíresült vállalat részvényei névértékük alatt futnak a tőzsdén. A Rába számára több növekedési lehetőség is adódhat, egyrészt a kínai piacon történő megjelenés, másrészt a honvédségi tender ésszerű kihasználása, harmadrészt a DaimlerChryslerrel (DC) közös partneri viszony. A DC kapcsán felmerülhet egy felvásárlási lehetőség is, de ehhez a nagyobb tulajdonosok (Wallis, Graboplast, győri önkormányzat) hozzájárulása is kellhet. A Rábát tekintve a DC-nek azért fontos a magyar gyártóbázis, mivel a nehéz és könnyű haszongépjárműveket főként a kelet-európai és közel-keleti piacokon lehet értékesíteni. A ma már Németországban megszüntetett egyes Mercedes-Benz típusú tehergépkocsik gyártását a Rábánál igen kedvező feltételekkel tudják végezni. A szakmai múlt és a logisztikai szempont azt jelzi, hogy a DC számára stratégiai fontosságú lehet a Rába. Ha ez így van és mások, a DC számára is igen világos a lépéskényszer, akkor hosszú távon a Rába részvényei akár két-háromszorosára növekedhetnek a jelenlegi 950 forintos szintről. A „feltörekvő papírok” közül a negyedik a Synergon megérdemel némi figyelmet, a rendszerintegrátor cég, a BÉT egyik technológiai szereplője jelenleg igen alulértékelt, az eredmények javításában eltöltött többéves küzdelem mellett a Synergon menedzsmentje számlájára kell írni azt a kedvező hírt, hogy a cég akvizíciók terén és a kelet-közép-európai regionalitás ügyében továbbra is az egyik legeredményesebb cég. A Synergont az elemzők vételre ajánlják, egyrészt az alacsony árfolyama, másrészt a növekedési lehetőségek miatt. A szakértők a Synergon esetében rámutattak, hogy a vállalat tulajdonosi szerkezetét tekintve akár felvásárlási célpont is lehet, és az sem elképzelhetetlen, hogy amiként a magyar cég „viselkedik” a kisebbekkel, úgy viselkedik egy „nagyhal” a Synergonnal.
origo.hu
Már egymillió horgász van Magyarországon
