Ebben az évben az általános iskolák 1–4. évfolyamán átlagosan 3500 és 7000 forint között mozog a tankönyvcsomagok ára. A felső tagozatosok és a középiskolások esetében 6–15 ezer forint közötti összegre számíthatnak a szülők. A tankönyvek vásárlására az idei tanévkezdéskor az Oktatási Minisztérium 2400 forintra emelte a tanulónként járó állami támogatást. Ebből az összegből – amelyet az iskolafenntartók kapnak meg –, még le kell vonniuk az 25 százalékot. Ezt a pénzt az oktatási intézmények tartós tankönyvek és kötelező olvasmányok vásárlására költhetik el. Az említett összeghez a rászoruló tanulók esetében még személyenként 5600 forint jár. Idén az ingyentankönyvekre való jogosultság is a viták kereszttüzébe került. A szaktárca meghirdette, hogy szeptembertől a kedvezményt már nemcsak a nagycsaládosok, az egyedülálló szülők és a fogyatékkal élőket nevelők vehetik igénybe, hanem azok az alsó tagozatosok is, akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Számításaik szerint több mint hatszázezer diákot érint a juttatás.
A Fidesz szerint azonban nem bővítették, hanem csak átformálták a kedvezményezettek körét. Így a szülők többségének – Medgyessy Péter kormányfő választási kampányában tett személyes vállalása ellenére – továbbra is fizetnie kell a tankönyvekért. Sőt előfordul az is, hogy az olyan családoknak is fizetniük kell a könyvekért, akik eddig ingyen kapták meg azokat. Emellett a tavalyi 2390 forintos támogatás tíz forinttal történt növelése messze elmarad az inflációtól.
A Tankönyvesek Országos Szövetsége, amellett, hogy egyetért az ingyenesség fokozatos bevezetésével, azt szeretné elérni, hogy a tanítást segítő kiadványok, taneszközök jelenlegi 25 százalékos áfakulcsát 5-6 százalékra csökkentsék. Emellett úgy vélik, hogy új tankönyv- és taneszközrendeletet kellene alkotni, mert a jelenlegi jogszabály helyenként ellentmondásos és hiányos.
Az önkormányzati támogatások mellett a családokra háruló tanévkezdési kiadásokat már évek óta segíthetik a munkahelyek is. Ez október elsejéig tízezer forint keretösszegig adómentes. Ezt a lehetőséget azonban nem mindig használják ki a dolgozók. Érdemes pedig a munkahelyeken érdeklődni, mert a dologi juttatás, számla vagy utalvány formájában adható támogatást mindkét szülő megkaphatja, ha egy cégnél dolgoznak.
A Pedagógusok Szakszervezetének kimutatása szerint az elmúlt esztendőben az oktatásban 31,8 százalékkal emelkedett a dolgozók bruttó átlagkeresete. Az idei év első felében a 2002. évi átlagkeresethez képest az emelkedés 25,1 százalékos volt. Nem véletlenül, hiszen a 2002. szeptemberi közalkalmazotti béremelés ebben az ágazatban érezteti leginkább a hatását. Ezzel az emelkedéssel az átlagkeresetek listáján 2002-ben az oktatás a 7., majd 2003-ban a 4. helyre jött fel. Az érdekvédelmi szervezet szerint ezzel az eredménnyel akár elégedettek is lehetnénk, ám ha azt tekintjük, hogy a legtöbb diplomást foglalkoztató ágazat, az oktatás (az ágazat munkavállalóinak több mint 60 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel) átlagkeresete ugyan 19,3 százalékkal – a pedagógusoké közel 30 százalékkal – a nemzetgazdasági átlag fölött van, a szellemi foglalkozásúak átlagkeresetétől a pedagógusok átlagkeresete még mindig jelentős mértékben – több mint tíz százalékkal – elmarad. A felzárkóztatást tehát folytatni kellene. Álláspontjuk szerint a költségvetési egyensúlyi problémák ellenére sem engedhető meg, hogy az ágazat, a pedagóguskeresetek pozíciója romoljon, reálértéke csökkenjen.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint, mivel ebben az évben nem volt újabb béremelés, a tavalyi fizetések folyamatosan veszítenek az értékükből. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség információi szerint a Medgyessy-program részeként 2004-ben a bérek reálértékének a befagyasztását tervezik, miközben számos adókedvezményt megvonnak. Azaz nő az adóteher, az árak pedig gyakran az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. A nagyobbik ellenzéki párt a múlt pénteken bejelentette: törvénymódosító csomagot nyújtanak be a közoktatási törvényhez. Terveik szerint az érintett szakmai és szakszervezetekkel áttekintik a közoktatási törvény a mai napon életbe lépő módosításának a pedagógusok alkalmazását érintő elemeit, ezután tesznek javaslatot többek között a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályozás módosítására. Ismert: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos aláírásgyűjtést kezdeményez, hogy a parlament minél előbb módosítsa a közoktatási törvénynek a pedagógusok többletmunka-vállalására vonatkozó, úgynevezett „cselédpasszusát”. Az Országos Választási Bizottság várhatóan a napokban dönt a kérdőívek jogszerűségéről. Az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja, hogy a munkáltató egyoldalúan elrendelhesse, hogy a pedagógusok akár évi plusz 496 órát tanítsanak. Hiszen ez más közalkalmazottaknál legfeljebb évi kétszáz, ha kollektív szerződés alapján dolgoznak, akkor évi 280 óra lehet. A közoktatási törvény pedig azt mondja ki, hogy a tanárok további 216 órára kötelezhetők.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség a törvénymódosító csomagban azt is javasolja majd, hogy 2004 januárjától jelentősen emelkedjen az oktatási intézményekben az osztályfőnöki, csoportvezetői és intézményvezetői pótlék. Ennek a bevezetésére – bár már idén január elsejétől ígérte a jelenlegi oktatási kormányzat – mostani elképzeléseik szerint 2004 szeptemberétől kerülne sor. Elfogadása esetén ugyancsak a pedagógus-fizetések emelését segítheti az a fideszes javaslat, amely a pályakezdőkre vonatkozna. Az úgynevezett mentorprogramba bekapcsolódó kezdő pedagógusok szakmai támogatásra és magasabb jövedelemre, a mentorságot vállalók pedig mintegy 15-20 százalékos pluszjövedelemre számíthatnának. A Fidesz hasonló többletjuttatás mellett javasolja a mesterjelölt és a mesterpedagógus cím bevezetését is.
origo.hu
A magyar, orosz és ukrán Popova Aleszja drámai vallomása
