Jelentős fejlődés volt tapasztalható hazánkban az utóbbi években a széles sávú internetpiacon, a növekedés üteme az iparágon belül egyértelműen ebben a szegmensben a legnagyobb. Magyarországon az internetellátottság vagy -lefedettség az Európai Unió átlagához képest még mindig alacsony, ám a széles sávú hálózatok területén igen jó mutatóink vannak: a dial-up, azaz betárcsázós előfizetők huszonhét százaléka használja a széles sávot, vagyis majdnem minden harmadik internetező éri el a gyors, nagy adatforgalmat biztosító kommunikációs csatornákat. Európában viszont csak minden tizedik internetező jut a modern infrastruktúrához.
A széles sávú internet-hozzáféréssel lefedett terület folyamatosan növekszik, ma száz városban elérhető a szolgáltatás. Dinamikus fejlődés elsősorban a nagyobb városokban tapasztalható. Szakemberek szerint jó esély van arra, hogy a tizenötezer lakosnál nagyobb települések többségében piaci megfontolások alapján épüljön ki a széles sávú interneteléréshez szükséges infrastruktúra. A szolgáltatók a sűrűn lakott nagyvárosok lefedettségére törekednek, hiszen ez a gazdaságos megoldás nekik, bizonyos lélekszám alatt azonban üzleti megfontolásból már eltekintenek a beruházásoktól. Ennek megfelelően a kistelepülések infrastrukturális ellátottságát az állam által támogatott pályázati rendszerben lehet megoldani.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az idén júliusban hatszázmillió forint értékű pályázatot hirdetett meg, amelyben a belföldi székhelyű, távközlési szolgáltatási engedéllyel bíró vagy bejelentett távközlési szolgáltatást működtető szervezetek – vezetékes, kábeltelevíziós és mikrohullámú cégek, internetszolgáltatók – indulhatnak.
A napokban elindított Közháló program azt segíti elő, hogy a kistelepülések közintézményeit, az iskolákat, a kórházakat, a postákat és az önkormányzatokat lássák el a szolgáltatók. A program részeként a tervek szerint 2006-ig 2530 településen érhető majd el a széles sávú internet, ami összességében 7300 új végpontot jelent. Az infrastruktúra kiépítését a cégek saját költségükre végzik, a szolgáltatásokat pedig megvásárolják az illetékes állami szervezetek – IHM, Oktatási Minisztérium –, és a beruházókkal két-három éves szerződést köt az állam. Az elképzelések szerint a legtöbb internetes kapcsolatot – szám szerint ötezret – az oktatási intézményekben alakítják majd ki.
A Közháló egy olyan távközlési, informatikai rendszer lesz, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekből, úgynevezett alhálókból áll majd össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg és fejleszthetők. Összességében hét pályázatot hirdet az IHM a Közháló kiépítésére. Más-más szolgáltató kap például megbízást a gerinchálózat kiépítésére, illetve üzemeltetésére, az adatkommunikációs berendezések szállítására, telepítésére és karbantartására, az ügyfélszolgálat ellátására, és a közbeszerzési rendszerben külön kezelik az oktatási, illetve a közintézményekbe telepítendő végpontokat. Területi alapon hatvannyolc szolgáltatási körzetet alakítanak ki a Közháló programban, valamenynyi esetben külön-külön lehet pályázatokat benyújtani.
A tervek szerint az oktatási és közintézmények felhasználóin kívül a civil lakosságnak is elérhető lesz a Közháló, az egyes szolgáltatási végpontokat településenként húsz–ötven lakos veheti majd igénybe.
origo.hu
Lesz mínusz fok is, mutatjuk, milyen lesz az időjárás a jövő héten
