Ez az egyik leggyorsabban fejlődő művészeti ág, a magyarok élen járnak ebben

„A cirkuszművészet az egyik leggyorsabban fejlődő művészeti ág […] kikéredzkedik a show-biznisz világából és bekéredzkedik a művészet világába, hiszen alkalmas arra, hogy társadalmi üzeneteket fogalmazzon meg, hogy a világnak a legapróbb rezzenéseihez vagy épp nagy változásaihoz hozzászóljon” – fogalmaz Fekete Péter. A Jászai Mari-díjas, érdemes művésszel, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, miben áll a tematikus, „üzenetközvetítő” cirkusz, hogy mely zsánerek a legnépszerűbbek ma, s hogy minek köszönhető a Fővárosi Nagycirkusz nemzetközi viszonylatban is erős pozíciója.

A világban is az első 5-8 cirkuszművészeti nemzet közé sorolnak bennünket - mondja Fekete Péter Fotó: Urbán Ádám

– Mely zsánerek a legnépszerűbbek ma? Hogyan változott ez az elmúlt években?

– A divat időről időre előtérbe helyez egyes cirkuszi zsánereket, de ettől még a cirkusz alapelemei nem változnak. Az alapvető klasszikus zsánerekben egyrészt technikai, minőségi változásokat érezhetünk. 

Míg pár évvel ezelőtt a triplaszaltó világszámnak számított, addig most a lengőtrapézon négyes szaltót, a deszkaszámokban pedig ötös szaltót ugranak. Előfordul, hogy gólyalábon ugorják meg a triplaszaltót, tehát egy nagyon erős technikai emelkedés tapasztalható. 

De a legnagyobb változás mégis abban áll, hogy ezek a produkciók egyre inkább művésziek, esztétikusabbak, a sporttól, a puszta teljesítménytől elemelve, inkább érzelem vagy történet kifejezésére szolgálnak.

– A cirkuszművészet kapcsán mindig releváns az állattartás kérdése, az állatvédők rendre felemelik a szavukat a cirkuszi idomítás ellen. Mi az álláspontja a Fővárosi Nagycirkusznak e témát illetően?

– Az az idő, amikor erőszakkal vettek rá egy állatot arra, hogy neki nem tetsző dolgot mutasson be a manézsban, már a régmúlté. Egy picit ezt fölnagyították az állatvédők, de nem baj, hogy ezt tették, mert ezzel valóban a helyére került ez az ügy. 

A Fővárosi Nagycirkusz egyik legfontosabb küldetése, hogy a felelős állattartásra neveljen. Hiszen kik tudnák jobban, hogyan kell együtt élni egy állattal, mint azok, akik generációkon keresztül ezt tanulták. 

Azt a tudást, amit ők megszereztek, át tudják adni a gyerekeknek. Iskolai osztályok jönnek hozzánk, ahol ember és állat harmonikus együttéléséről, a felelős állattartás legalapvetőbb törvényeiről beszélgetünk egy-egy cirkuszi produkció megtekintése után.

– „Hosszú távú tudatos építkezés zajlik a Fővárosi Nagycirkuszban, ami a cirkuszművészet újradefiniálását tűzi ki célul” – fogalmazott egy korábbi interjúban. Ez pontosan mit jelent?

– A cirkuszművészet az egyik leggyorsabban fejlődő művészeti ág. Megszokhattuk, hogy a zene, az irodalom, a festészet időről időre változik, megújul, új festészeti iskolák, új zenei műfajok jönnek létre, föltalálnak új hangszereket, de most a cirkuszban van a legnagyobb, legrobbanásszerűbb fejlődés. 

A cirkuszművészet kikéredzkedik a show-biznisz világából és bekéredzkedik a művészet világába, hiszen alkalmas arra, hogy társadalmi üzeneteket fogalmazzon meg, hogy a világnak a legapróbb rezzenéseihez vagy épp nagy változásaihoz hozzászóljon, arról véleményt alkosson. 

Ezek a produkciók sok ezer ember számára egyfajta gondolkodásmód-váltást biztosítanak. Ez a legjelentősebb változás a cirkuszművészeten belül, amelynek élharcosa a Fővárosi Nagycirkusz; jönnek is hozzánk eltanulni a tematikus, „üzenetközvetítő” cirkuszt, amelyet hazánkban immáron magasművészetként, az operával, a balettel, a színházzal egyenrangú művészeti ágként kezel a társadalom.

– Nemzetközi viszonylatban hová helyezhető a Fővárosi Nagycirkusz?

– Európában teljesen egyértelműen vezető helyen állunk. 

A világban is az első 5-8 cirkuszművészeti nemzet közé sorolnak bennünket. Természetesen az élbolyban ott vannak a hatalmas országok – az oroszok, a kínaiak, a kanadaiak, de ők is nagyon nagy respekttel figyelnek ránk. Európában még egy olyan kulturális intézmény, mint a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, amelynek kutatóközpontja, múzeuma, főiskolája, középiskolája, általános iskolája, egész évben nyitva tartó, állandó telt házzal működő előadóművészeti helyszíne, profi alkotótere van, nincsen. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy szinte minden konferencián, minden szakmai értekezleten, versenyen meghívottként jelen vannak a Fővárosi Nagycirkusz munkatársai.

– Mennyire elégedett az utánpótlás-neveléssel? 

– Három irányból lehet valaki artista. Az egyik, hogy beleszületik egy artista családba, ahol már egészen kiskorától azt látja a szüleitől, hogy minden nap gyakorolnak, és a gyerek automatikusan követi őket ebben a folyamatban. Ezzel jól állunk, hiszen Magyarországon igen értékes tradicionális artista családok működnek, akik nagyon figyelnek a gyermekeik képzésére. A másik út, hogy valaki bejelentkezik az artistaképző iskolába, általában egy testnevelőtanár, egy tánctanár vagy egy szülő észreveszi a gyermekben a nyitottságot, a mozgékonyságot, az alkalmasságot. Ilyenkor egy felvételi vizsgán futtatjuk keresztül a gyermeket, és megállapítjuk, hogy alkalmas-e a teste, a lelke, a gondolkodásmódja arra, hogy ezt a szakmát válassza. A harmadik út pedig a sport: aki hosszú éveken keresztül valamilyen élsportot űzött, miután befejezi a sportot, egy rövid átképzéssel artistává tud válni. 

A legfontosabb álmunk megvalósulni látszik, hiszen korábban nem volt felsőoktatási intézménye a cirkuszművészetnek, mostantól a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárs Főiskolán immáron BA, MA és cirkusz tanárképzettséget is lehet szerezni.

– Mit kell tudni az őszi-téli műsorról? Mi az, amit mindenképpen kiemelne?

– Visszanyúlunk a klasszikus mesékhez – Holle anyó történetét gondoljuk át, hónapok óta együtt dolgozunk a dramaturggal, a zeneszerzővel, a balettigazgatóval azon, hogyan tudunk egy ilyen klasszikus mesét – ahogy annak idején például a Lúdas Matyit – cirkuszra alkalmazni. Különleges történet lesz, telis-tele tanulsággal, állatokkal, levegőakrobatikával, világszámokkal. Kínából érkezik két fantasztikus csoport és olyan színésznőket és színészeket sikerült megnyernünk ehhez a projekthez, akiknek a neve garanciát jelent arra, hogy ez egy, a cirkuszművészet és a színházművészet mezsgyéjén mozgó, igazán különleges klasszikus karácsonyi produkció legyen.