Egy néhány órás kisbefektetői indítványözönről való elutasító szavazás után a Mol közgyűlése rendben megtárgyalta az igazgatóság által előterjesztett napirendi pontokat, ennek kapcsán a részvényesek elfogadták a Mol rendkívüli közgyűlésén azt az alapszabály-módosítást, amely szerint a földgázszállítási és rendszerirányítási tevékenységet végző leányvállalatokban meglévő részesedések értékesítésekor nem szükséges a közgyűlés határozata, s a magyar állam jóváhagyása, ha a Mol tulajdona nem csökken 25 százalék plusz egy szavazat alá.
Hasonlóan jóváhagyta a közgyűlés a menedzsment új értékpapír-alapú ösztönzési rendszerét, melynek az a célja, hogy a részvényesek és a felső vezetés érdeke egybeessen. „Akkor van nettó jövedelme a felső vezetésnek, ha részvényeik árfolyama emelkedik” – magyarázta az opciós programot Kupa Mihály, a felügyelőbizottság elnöke a szavazás előtt. Az új ösztönzési program keretében öt év alatt 1200 darab tízmillió forint névértékű átváltható kötvényt jegyezhetnek le az igazgatóság tagjai, amelyeket „A” sorozatú törzsrészvényre válthatnak át 5560 forinton. Jelenleg egyetlen külső igazgatósági tag az új ösztönzési program keretében, éves szinten, ötszázalékos részvényárfolyam-emelkedés mellett közel hétmillió forintos, tízszázalékos részvényárfolyam-emelkedés mellett 16 millió forintos, míg 15 százalékos részvényárfolyam-emelkedés mellett 26,6 millió forintos jövedelemhez juthat.
A közgyűlés újabb ötéves ciklusra megbízást adott az igazgatósági tagoknak; erre azért volt szükség, mert a menedzsment egyes tagjainak megbízása a közeljövőben lejárt volna.
A közgyűlést követően Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója a Petrom-privatizációról azt nyilatkozta, hogy e hónap 19-ig dönteni fognak a részvételről. Elemzők szerint a román cég 33 százaléka közel egymilliárd dollárt érhet, erről a vezérigazgató nem kívánt nyilatkozni.
Magyar Péter tanácsadója szerint százezrek halála, városok szétlövése egyfajta megtisztulás