Rács mögött a leggazdagabb orosz

Csalás, okirat-hamisítás, sikkasztás és adócsalás miatt az orosz főügyészség vádat emelt a Jukosz olajipari óriásvállalat szombaton letartóztatott vezetője, Mihail Hodorkovszkij ellen. Oroszország és Kelet-Közép-Európa leggazdagabb emberét hétrendbeli csalással és adócsalással vádolják. Az ügyészek szerint az államot több mint egymilliárd dollárnyi kár érte. Az orosz törvények szerint Hodorkovszkij az év végéig tartható előzetes letartóztatásban, várva a nyomozás további eredményeit.

Krimibe illő módon bontakozott ki a Jukosz és a Kreml nyár elején kezdődött párbajának újabb fejezete. Mihail Hodorkovszkij szombaton reggel még üzleti úton volt Szibériában. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei azonban körülfogták a novoszibirszki repülőtéren tankolni leszálló magángépét, majd a 40 éves üzletembert őrizetbe vették és átszállították Moszkvába. Hodorkovszkijt a főügyészség vezettette elő, mert nem jelent meg pénteken a nevére küldött ügyészi idézésre. A Jukosz közleménye szerint az idézés csupán csütörtökön érkezett meg, amikor a cég vezetője már szibériai körútra indult. Mindezt jelezték az ügyészség felé, hozzátéve, hogy Moszkvába visszaérkezve Hodorkovszkij kész válaszolni a kérdésekre. Ezt követte szombaton reggel a novoszibirszki letartóztatás. Az üzletembert ugyanabban a börtönben őrzik, mint a Jukosz nyár óta letartóztatásban lévő másik főrészvényesét, Pavel Lebegyevet és mint bejelentették, ő sem részesülhet az elhelyezésnél különleges elbánásban.
A Jukosz képtelennek nevezte a vezetője ellen felhozott vádakat, és közleményében „megalázónak” nevezte a „nyers erőszakot”, amelyet az orosz jogérvényesítő rendszer vezetőjének őrizetbevételénél alkalmazott. A cég hangsúlyozta, hogy teljes mértékben eleget tesz a beruházókkal és hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek.
Hodorkovszkij ügyvédje közölte, hogy ami történt, az politikai jellegű, és az olajmágnás nem ismer el semmiféle vétket. Mint megfigyelők utalnak rá, a Kreml bizonyos köreinek aligha tetszik, hogy a cégvezető anyagilag támogat több ellenzéki pártot, kivált a liberális Jablokót, és felrúgva a hatalom és az oligarchák között 2000-ben kötött megállapodást, több nyilatkozatából ítélhetően személyes politikai ambíciókat is táplál. Tény azonban az is, hogy Hodorkovszkij egyike az úgynevezett oligarcháknak, akik a 90-es években potom pénzért vették meg az állami tulajdont, és szerfelett gyorsan hatalmas vagyonra tettek szert a lakosság nagy része által erkölcsileg kifogásolt ügyletekkel. E tulajdonszerzés sok tekintetben a törvényeket is sértette, a kétségkívül terhelő dossziékat azonban szelektíven, és mindig érezhető politikai hátsó szándékkal vette elő az ügyészség.
A legnagyobb orosz vállalat elnökének előzetes letartóztatása és a vádemelés ellene bombaként robbant az orosz üzleti világban, és aggodalmukat hangoztatták az ellenzéki politikusok is. Figyelemre méltó visszafogottsággal reagált ugyanakkor a letartóztatásra az amerikai külügyminisztérium. Az iparos- és vállalkozói szövetség közleményében szögezte le, hogy az orosz üzleti világ nem bízik a jogrend védelmére hivatott intézményekben, amelyeknek önkényes magatartása miatt kis- és középvállalkozások ezrei szenvednek naponta. Mint írják, a cégek ennek fényében kénytelenek felülvizsgálni befektetési terveiket s lemondani a stratégiai beruházásokról. A hatalom durva fellépése évekkel vetette vissza az országot – adtak hangot véleményüknek az üzleti körök, amelyek szerint a jelen helyzetből csak Vlagyimir Putyin elnök világos és egyértelmű állásfoglalása jelenthet kiutat. Putyin a Jukoszt érintő nyomozások kezdetétől fogva távol tartotta magát az olajmágnások körüli perlekedéstől. Kijelentette, a bebörtönzés számos gazdasági bűncselekmény esetében helytelen, világossá tette azonban azt is, hogy nem akar olyan szorosan kötődni az üzleti főnökökhöz, mint elődje, Borisz Jelcin.
Hodorkovszkij letartóztatása az eddigi tetőpont a hatalom és az oligarchák három év után fellángolt viszályában. A Kreml Jukosszal szembeni fellépése kemény kezet mutathat az orosz gazdaság fontos részeit ellenőrző oligarchákkal szemben, ugyanakkor a jogbiztonság megkérdőjelezésével, viszonylagosságával mérgezi a befektetői légkört. Befektetési elemzők szerint Oroszország leggazdagabb emberének bebörtönzésével és vád alá helyezésével a Kreml meg akarja mutatni az energiahordozókat és az ipart ellenőrző oligarcháknak, hogy ki a főnök. Mi több, Moszkvában dolgozó nemzetközi elemzők azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a letartóztatás az 1990-es évek eleji kaotikus privatizációk során szerzett vagyon egy részének visszaállamosítását vezeti be. A szembenállás sok tekintetben meghatározhatja Putyin második elnöki ciklusának tematizálását is, sok tekintetben pedig egyenesen a 2008 utáni időszakról szól. A Kremlben mindenesetre azok látszanak felülkerekedni, akik a liberális oldal szószólójaként komoly politikai ambíciókat dédelgető Hodorkovszkijt méretre akarják faragni.