Elismert átutalások

Nyúl Sándor, illetve Muskovszky Gábor ügyvéd felesége számlájára is érkezett pénz a Montrade-től – ismerték el lapunknak az érintettek. A WestEnd igazgatója szerint tavaly áprilisban tévedésből utaltak 22 millió forintot számlájára, míg a jogász feleségének fogalma sem volt arról, hogy az off-shore cégtől indult a pénz.

Elhamarkodott döntést hozott a bíróság, a nyomozók még nem látták a Montrade könyvelését, annak vezetője, Schönthal Henrik pedig külföldön van – nyilatkozta lapunknak a felesége ellen hozott vagyonbiztosítási határozatról Muskovszky Gábor ügyvéd. – Tudomásom szerint az off-shore cég nem arra alakult, hogy a Kulcsár Attilától érkezett pénzeket kezelje, ezért érthetetlen, miért gondolja a hatóság, hogy a Montrade számlájáról eredő minden összeg bűncselekményből származik – tette hozzá a jogász. Feleségem számlájára pontosan a bank által nyilvántartott részvényeinek ellenértéke érkezett, és fogalma sem volt róla, hogy a pénz átutalása a Montrade Ltd.-től indult – hangsúlyozta Muskovszky.
A lapunk tegnapi számában megjelentekre reagálva Nyúl Sándor elismerte, hogy számlájára 2002 áprilisában 22 millió forint érkezett a Montrade Establishment Ltd. magyarországi kirendeltségétől, ám mint mondta: tévedésből.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Az ügyben született nem jogerős bírói végzés szerint az ügyfelek számlájára pénzeszközeikből a bank téves utalása miatt nem saját számlájukról, hanem más vállalkozás számlájáról került kielégítésre, valószínűleg azért, hogy a számlán a sikkasztás tényét a bank alkalmazottja elfedje – olvasható a WestEnd igazgatójának a Magyar Nemzetnek írott levelében. Az üzletember hangsúlyozza: a Montrade-hez semmi köze nincs, ellenben mind a mai napig sem a K&H Equities Rt., sem a K&H Bank Rt. nem teljesítette azon rendelkezéseit, amelyekkel a hitelintézeteknél meglévő portfólióját és bankszámláját kívánta megszüntetni.
Beszámoltunk róla, hogy a brókercég tizenhét ügyfelének vagyonával kapcsolatban nem jogerősen biztosítási intézkedéseket hozott az eljáró bíróság. Esetükben összesen nyolcszáz-millió forint érkezett a sikkasztásban kulcsszerepet játszó Montrade-től.
Lapunk információi szerint Sz. Gyula megtagadta a vallomástételt hétfői gyanúsítotti kihallgatásán. Végh Tibor, a taxisofőr ügyvédje sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesülésünket. A gyanú szerint Gyuszi taxis Kulcsár Attila megbízásából szerepet vállalt a szír állampolgárok – El Abed Hassan és Abdo Mahmoud – által az Inter-Európa Bankból és az OTP Bankból felvett milliárdok kiszállításában. Két alkalommal az MTV és az MTI épületébe postázott ki 50 millió forintot a fuvarozó – közölte korábban lapunkkal Falah Salha, Hassan egyik védője.

Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója lapunkkal közölte: nem igaz a Rejtő E. megtagadta a vallomást című, november 13-án megjelent cikkünk azon információja, hogy „a gyanú szerint az OTP Bankban egymilliárd forintot mostak tisztára”. Csányi Sándor leszögezte, hogy az általa vezetett hitelintézet nem vett és nem vesz részt pénzmosásban, amit az érintett hatóság is megerősített.
Mint ismert, a rendőrség az OTP több pénztárosát azzal gyanúsítja, hogy nem tettek eleget a pénzmosásgyanús tranzakciókra vonatkozó bejelentési kötelezettségüknek. Ez valóban nem azonos a pénzmosással.

Külföldön is téma a lex Szász
A PSZÁF-törvény módosítása kapcsán a kormányra nehezedő nemzetközi nyomás újabb jele a Gazeta Wyborcza vezető lengyel napilap tegnapi cikke, amely szerint a Medgyessy-kabinet fel akarja számolni a felügyelet függetlenségét. Az újság részletes írásában – amelyben a K&H-ügyről is beszámol – arról tájékoztat, hogy a szocialisták tervei már kiváltották a magyar jegybank bírálatát és az Európai Bizottság képviselőinek aggodalmát. – Ezekhez a hangokhoz csatlakozik hamarosan kritikus véleményével a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a jövő héten készül közzétenni vonatkozó jelentését – olvasható az újságban.
A PSZÁF tegnap közleményben tudatta: komoly aggályt vet fel a törvénymódosításnak az a rendelkezése, hogy a pénzügyminiszternek olyan jogosítványokat adnának, amellyel a kormányzat közvetlenül, bármikor hozzájuthat az állampolgárok és a gazdasági társaságok titkos adataihoz.

Vezércikk a 7. oldalon