M5-ös: sok még a kérdés

Továbbra is sok a kérdőjel az M5-ös autópálya kivásárlása, illetve továbbépítése körül azzal együtt, hogy a kormány bejelentette: be kívánják vonni az autópályát a matricás rendszerbe. A tárgyalások több hónapja tartanak, a Medgyessy-kormány alatt ismételten kedvező pozícióba került külföldi tulajdonosoknak nem érdekük a koncessziós jogok átruházása, sőt továbbépítenék az autópályát.

Több szempontból ellentmondásos a kormány legutóbbi döntése az M5-ös autópályáról, amely szerint felhatalmazást kap a gazdasági és pénzügyi tárca vezetője, hogy tárgyalásokat kezdjen a koncessziós jogokat gyakorló társasággal. A jövő év első felében – mint arról beszámoltunk – ugyanis be kívánják kapcsolni az M5-öst az autópálya-matrica rendszerbe, ehhez viszont akár kivásárlás árán, de meg kell állapodni az üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. tulajdonosaival. A kabinet illetékese ugyanakkor nem adott tájékoztatást arról az egyszerű tényről, hogy az M5-ös ügy megoldását a kormány tavaly júniusa óta ígéri: az érintett miniszterek, illetve kormánytagok rendre arról számoltak be, hogy a tárgyalások folyamatosak, több esetben utaltak a közeli megállapodásra. Emlékezetes például Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter 2003. szeptember eleji kijelentése, hogy folynak a tárgyalások az AKA Rt.-vel, „minden nap közelebb kerülünk a megoldáshoz”. Kiss Péter kancelláriaminiszter ugyanebben a hónapban számolt be arról, hogy az M5-ös autópályával kapcsolatos tárgyalásokban novemberben várható fordulópont. Október végén Medgyessy Péter miniszterelnök jelentette be, hogy a kormány elé kerül a visszavásárlás ügye. Arról szólt: támogatja, hogy a Postabank Rt. privatizációjából származó bevételt fordítsák a sztráda visszavásárlására. Ezt megelőzően Csillag István, valamint Kuncze Gábor SZDSZ-es pártelnök elmondta, hogy a Postabank bevételét az autópálya továbbépítésére fordítják. E hónapban Szegeden Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: az M5-ös kivásárlása nincs összefüggésben azzal, hogy az állam mikor kapja meg a privatizációból származó 101,3 milliárd forintot.
Abban az esetben, ha a kormány a kivásárlásról állapodna meg az AKA Rt. tulajdonosaival – Bouygues, Bau Holding, Colas, Strabag –, a költségek igencsak megterhelik a büdzsét: a koncessziós jogok átruházása 50–70 milliárd forintba, az adósságok átvállalása pedig 50 milliárd forintba kerülne. A továbbépítés költségeit szakértők 70 milliárdra becsülik. Tény ugyanakkor, hogy az AKA Rt. nem érdekelt a konceszsziós jogok visszaadásában. Erre pedig azért van lehetőségük a tulajdonosoknak, mert ismételten kedvező gazdasági helyzetbe kerültek a Medgyessy-kormány alatt. Ismert: tavasszal állami hozzájárulás mellett jutott az AKA Rt. kedvező kamatozású refinanszírozási hitelhez. Enélkül az AKA Rt. csődje sem lett volna meglepő. Másodsorban az AKA Rt. még mindig nem mondott le a Kiskunfélegyháza–Szeged szakasz megépítéséről, amelyet a mostanihoz hasonló árakon vehetnének igénybe az autópályán közlekedők. Kérdésünkre Garai Valéria, az AKA Rt. szóvivője elmondta: addig amíg a tárgyalások nem zárulnak le, nem nyilatkoznak, az autópályát viszont tovább szeretnék építeni Szegedig. Óriási csúsztatás a kabinet részéről, hogy az MDF-kormányra hárítják a szerződéskötés felelősségét, amit a Horn-kormány alatt két alkalommal módosítottak. Többek között ezért fizetnek milliárdokat az adófizetők évente az AKA Rt.-nek a horribilis útdíjak mellett. Annyi bizonyos, hogy az M5-ös autópályaügy megoldásra vár, hiszen Európa legdrágább útja. Civil szervezetek – M5 Autópálya Alapítvány, M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetsége – is sürgetik, hogy az M5-öst legkésőbb 2004. január 1-jével kellene bevonni az országos matricás fizetési rendszerbe. Az indokolatlanul drága sztráda lehetetlenné teszi, hogy a dél-alföldiek is azonos elbírálásban részesüljenek, mint az ország más régióinak lakói.

A Medgyessy-kormány másfél éves kemény tárgyalás után jutott el odáig, hogy megfogalmazhassa a szerdai kormánydöntést, a Fidesz-kormány négyéves semmittevése után hozott határozatot az ügyben – mondta tegnap Gaál Gyula, a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára. A kormány nem kötelezte el egyértelműen magát a kivásárlás mellett, többféle megoldás átgondolására hatalmazta fel a minisztereket – tette hozzá.