Napi sajtószemle

WELTWOCHE

A svájci liberális hetilap élesen szembeszáll azon külföldi véleményekkel, amelyek felelőtlenül bélyegzik meg Svájcot a szélsőjobboldalinak és populistának bélyegzett Svájci Néppárt választási győzelme után. Egyes lapok már „Svájc végéről”, az olasz kommunisták lapja pedig a párt vezetőjéről, Blocherről „milliárdos náciként” cikkezett.
Az alaposabb elemzés azonban mást mutat. Ha az SVP politikáját az európai pártokéval hasonlítjuk össze, akkor kiderül, hogy míg az SVP kül- és családi politikáját tekintve jobbra áll, a menekült kérdésben elfoglalt álláspontját tekintve középen, viszont a nyugdíjakat illetően balra. A lap által felsorolt számtalan példa közül megemlíti, hogy például a Dániát kormányzó középjobboldali kormány automatikusan már nem engedélyezi a 24 évnél fiatalabb állampolgárainak, hogy – amennyiben külföldivel kötnek házasságot – házastársuk automatikusan az országba jöhessen, ugyanis így akarják megakadályozni, hogy kurdok, törökök és szomáliaiak pénzért kötött házasságok révén Dániába érkezzenek.

THE NEW YORK REVIEW

Az Egyesült Államok liberális értelmiségének kétheti gyakorisággal megjelenő vezető lapjában megjelent elemzés nem hiszi el a Bush-kormánynak azt, hogy „véletlenül” értelmezték helytelenül a CIA-nak az iraki helyzetről még a háború előtt készített jelentéseit. Ilyen méretű hiba csak szándékos lehet. Ugyanakkor most már az is látható, hogy a hírszerzés is gyenge lábakon állt, a háborúra nem volt szükség, és hogy Irakban nem voltak tömegpusztító fegyverek.

SUN ONLINE

Annak ellenére, hogy e sajtószemle igen ritkán szemléz többnapos cikket, íme a néhány nappal korábban hírbőség miatt kimaradt két beszámoló, amely a brit bulvárlapban jelent meg Jacques Chirac francia elnök londoni látogatásáról. Az egyik beszámoló nyitó mondata: „Ritkán adódik gyomorforgatóbb látvány, mint amikor »Le Féreg« (a »le« itt a francia »a« névelőt jelenti) pofátlanul elmasírozik a díszszázad sorfala előtt.” Chiracról van szó, aki „arroganciája, hiúsága és egyszerű, rohadt ostobasága révén 300 ezer brit és amerikai katona életét tette kockára Irakban. És mégis díszszemlézik. Dísz? Ő? A Tony Blair által a lába elé gördített vörös szőnyegen. Gyalázat azután, amit Franciaország tett velünk és az Egyesült Nemzetekkel. Chirac egyszerűen alkalmatlan arra, hogy ugyanazon a földön lépkedjen, amelyet Bush tisztelt meg a múlt héten… Le Féreg az emberek torkán akad.” A lapban megjelent, ugyanezen témáról szóló másik cikke szerint, amelyet annak politikai szerkesztője írt, Chirac azért kapta a „féreg” becenevet, mert féregként mozgott az ENSZ akcióin át. A lap emlékezteti olvasóit arra, hogy Blair márciusban még arról beszélt, hogy Chirac „mérget fecskendez a diplomácia vérkeringésébe”.