A gyöngyössolymosi gótikus torony

Ludwig Emil
2003. 12. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyöngyössolymos a Mátra meredek déli lejtőin sebesen aláfutó Gyöngyös-patak mentén, a hasonnevű város tőszomszédságában található. A napsütötte hevesi hegyláb vulkanikus talaján termő kiváló fehérborok jókora, kőbe vájt pincékben hűsölnek a ma háromezer lelket számláló községben, amelynek kedves – megőrzendő – nevezetessége a rajta átvezető kisvasút is. Valamikor száz kilométert is meghaladó távon kanyarogtak a Gyöngyösről kiinduló keskeny nyomtávú vasútvonalak a mátrai erdők és bányák irányába, de mára csak mutatóban maradt belőlük egy kétfelé ágazó rövidke vonalszakasz a kirándulóknak.
Solymos a honfoglaló Aba nemzetség ősi szállásterületén fekszik. Az Árpádok idején megerősített hely volt, a Mátra vidék korai várainak egyike. A falu központjában lévő középkori templom is részben védelmi céllal épült a XIII. században, eredetileg kőfallal kerítve. A román kori egyházról nem sokat tudunk, de arról adatok tanúskodnak, hogy a kora gótikus, urasági karzatos templomot az Aba nembeli Solymosi család építtette. A Solymosiak faragott kőcímere ott látható a később épült torony nyugati oldalán is.
Ez a világosabb és sötétebb szürke, vulkáni eredetű bazalttufából kőkemény mészhabarccsal épített torony a templom egyetlen megmaradt középkori része. Négyszögletes alaprajzát pontosan a négy égtáj felé tájolták. A bejárat a nyugati oldalon nyílik, tőle kétfelé hatalmas saroktámpillérek állnak az első emelet magasságáig. Ezen a szinten a toronytest átalakul nyolcszögletűvé. További két emeletén keskeny, hosszúkás keretű gótikus ablaknyílások láthatók, majd egy újabb vízszintes párkány után – a kerek ablak alatt – következik ama sólyommadaras kő címerpajzs, amely a község és a templom kegyuraira, a Solymosiakra emlékeztet. A tornyon ezenfelül négy szép arányú, osztott ikerablak tekint a világ négy tája felé; a függőlegesen felfutó oldalélek finoman megmunkált, armírozott sarokkövekből vannak kirakva.
Az Árpád-kori templomot 1301 és 1311 között renoválták első ízben, majd egy kerek évszázad múlva, 1411 után következett a nagyszabású gótikus átalakítás. Ennek a formáját őrzi a torony, amelynek egyes csúcsíves részletei a XV. század második felében, Mátyás uralkodása idején készültek el. 1544–45-ben a törökök lerombolták a falut. A megrongált, felgyújtott egyház másfél évszázadig állt elhagyatva. A hódoltság múltával visszaérkező lakók elbontották a hajó és a szentély romjait, az öreg templomból csak a magas torony maradt meg, amelyhez 1711-ben építették a tágas barokk hajót, és ekkor készült a torony cikkelyes-kupolás, bádogborítású sisakja is.
Gyöngyössolymos plébániájának védőszentje Szent Miklós püspök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.