A T. Házban a kamatemelésről

Folytatódott tegnap a parlamentben a költségvetés részletes vitája, amelyben a kormánypártok az életszínvonal emelkedését és a gazdaság várható stabilitását emelték ki, míg az ellenzék többek között a növekvő lakossági terhekről, illetve az EU-csatlakozásra való felkészülés hiányosságairól szólt.

A jegybanki kamatemelés és annak várható következményei, illetve az európai uniós csatlakozásra való felkészülés, valamint az egyes társadalmi rétegek életszínvonalát érintő kérdések álltak a nyolcórás időkeretben lefolytatott részletes költségvetési vita középpontjában. Varga Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatemelés miatt nyolcvan-száz milliárd forinttal nőhet jövőre az államadósság kamatterhe, amely így felemésztheti a Postabank értékesítéséből származó bevételt. Veres János pénzügyi államtitkár úgy véli, a magas jegybanki kamat nem lesz tartós, ugyanis ezt nem indokolja a magyar gazdaság helyzete, csupán a forint elleni spekuláció kivédését szolgálja. Szijjártó Péter fideszes képviselő az uniós csatlakozás miatt szorgalmazta a kis- és középvállalkozások, valamint az ifjúság nagyobb támogatását.
Csákabonyi Balázs (MSZP) szerint mindent összevetve kétszázalékos reálérték-növekedés várható jövőre a nyugdíjasok jövedelmét illetően. Mátrai Márta (Fidesz) viszont úgy vélte: a gyógyszeráremelés, a csatorna- és vízdíjak növekedése, illetve az alapvető élelmiszerek árának emelkedése ellehetetleníti a nyugdíjasokat. Szerinte ezt az sem kompenzálja, hogy a kabinet bevezette az 53. heti nyugdíjat.
A Medgyessy-kabinet privatizációs intézkedéseit és az arról szóló kormányzati terveket bírálta napirend előtt Font Sándor (MDF). Utalva a Horn-kormány privatizációs lépéseire, úgy vélte: az energiaszektor magánosításának következményét máig nyögik az alacsonyabb jövedelműek. Font szerint a Medgyessy-kormány hibákat követett el a Mol Rt. privatizációjának előkészítésében, és szintén hibát követ el a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eladásával. Mint mondta: bankártársai rá bírták venni Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy „félretéve minden eddigi stratégiai gondolkodást”, hozzákezdjen a Szerencsejáték Rt. privatizációjához. Erre Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: a Mol privatizációjánál világos stratégia érvényesül, a Szerencsejáték Rt.-vel összefüggésben pedig nincs olyan döntés, amely meghatározná, mely személyi körre terjedne ki az eladás.
– Az SZDSZ örömmel üdvözli Orbán Viktor nyilatkozatát, amelyben elhatárolódik Grespik László kijelentéseitől – mondta napirend előtt Gusztos Péter (SZDSZ), utalva a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetőjének ügyvédként a bíróságon elhangzott kérdésére. Gusztos ugyanakkor hozzátette: „némi meglepetést kelt, hogy Orbán Viktor végre képes volt elhatárolódni egy antiszemita megnyilvánulástól”.
Glattfelder Béla (Fidesz) napirend előtt meglepőnek nevezte, hogy az EU-csatlakozás előtt olyan kormánypárti módosító indítványok érkeztek a jövő évi büdzsé tervezetéhez, amelyek csökkentik a mezőgazdaság költségvetését. Válaszában Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: Magyarországon piacgazdaság van, ami vonatkozik a mezőgazdaságra is. Ugyanakkor – jelezte – biztató jelek mutatkoznak a válságból való kilábalásra.
Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter napirend előtt fehér szalag viselésére kérte azokat a férfiakat, illetve képviselőket, akik ellenzik a nők elleni erőszakot.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés részletes vitájában arról alakult ki szópárbaj: utasítja-e az Európai Központi Bank a jegybankot, vagy csak irányt mutat neki?