Egyre többe kerül a klímaváltozás

A világ országainak csak az idén több mint hatvanmilliárd dollárjába került a globális felmelegedés – hangzott el az ENSZ klímakonferenciáján Milánóban. Nem sok jóra számíthatunk: a Föld változó időjárását mind jobban megsínyli az emberiség.

Egyre nagyobb mértékben érezteti a hatását a globális felmelegedés, amelynek következményeit mind jobban megsínyli az emberiség – közölte alig másfél hete az ENSZ Milánóban rendezett éves klímakonferenciáján Klaus Toepfer, a világszervezet munkatársa. A találkozón elhangzott: a szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett természeti katasztrófák egyedül az idén több mint hatmilliárd dollárjába (csaknem 1300 milliárd forint) kerültek a világ országainak.
A számszerűsített tények ellenére a globális felmelegedés megfékezéséért létrehozott egyezményt, a kiotói jegyzőkönyvet nem aláíró Egyesült Államok egyik rangidős politikusának komoly kétségei voltak a klímaváltozás veszélyét illetően. A milánói konferencia szervezői ennek ellenére komolyan remélték, hogy a világ vezető nagyhatalmához hasonló méretű Oroszország képviselői aláírják az 1997-es keltezésű egyezményt. Ám a károsanyag-kibocsátások csökkentését előirányzó protokollt végül az utolsó pillanatokban mégsem ratifikálta az exkommunista állam, pedig képviselőinek kézjegye döntő fontosságú lett volna az USA kihátrálása után.
A már idézett Klaus Toepfer rámutatott: a klímaváltozás nem egy prognózis, hanem az időjárás kézzelfogható változása, amely miatt egyre több ember szenved, és mind több gazdasági veszteséget könyvelhetünk el. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára a szélsőséges időjárás elmúlt években fokozódó hatásainak fontosságát emelte ki a találkozón elhangzott beszédében.
A konferencia résztvevőivel a Munich Re biztosítótársaság jelentését is ismertették, amely a természeti katasztrófák pénzben is mérhető veszteségeit próbálta – világviszonylatban – összesíteni. A beszámoló szerint az Európában évszázadok óta nem tapasztalt idei rekordmeleg nyár több mint húszezer ember életét követelte, és legkevesebb tízmilliárd dollár kárt okozott; ennek ellenére a tények több államot – mint például Oroszországot vagy az USA-t – nem győznek meg. James Inhofe, a washingtoni szenátus környezetvédelmi felelőse például úgy gondolja: a kiotói szerződés ellentmond a szabadság, a fejlődés és a környezet érdekében tett lépéseknek. A szenátor a találkozón kifejtette: a globális felmelegedés szerinte a legnagyobb koholmány, amellyel az amerikai embereket és a világot megtévesztették. A BBC helyszíni tudósítója, David Bamford mindemellett rámutatott: Inhofe tanácsos nézetei egybecsengenek a kongresszus többségének véleményével, amely szerint az Egyesült Államoknak – a világ legnagyobb környezetszennyezőjének – semmit nem kell tennie a kiotói egyezményben megfogalmazottak érdekében.
Szakértők a század végéig a globális felmelegedés katasztrofális következményeire számítanak: egyebek közt várhatóan több fokkal nő majd az átlaghőmérséklet, szélsőségesebb lesz az időjárás, eltűnnek az európai síparadicsomok, és megemelkedik a tengerek vízszintje.