Fizetésképtelen ingatlanbefektetési szövetkezetek

Az idei év nem kedvezett a magas hozamot ígérő ingatlanbefektetési szövetkezeteknek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már három éve közleményekben figyelmeztette a pénzüket az ingatlanszövetkezetekbe fektetőket a kockázatokra, a megtérülés garanciáinak hiányára. Nyáron pedig már több szövetkezet ellen megindult rendőrségi vizsgálatokról adott hírt a sajtó, ami pánikhangulatot váltott ki a befektetők körében. Miközben a kormányszóvivő a PSZÁF elnöke elleni hadjáratban megpróbálta ezt az ügyet is felhasználni a felügyelet munkájának lejáratására, aközben Kiss Péter kancelláriaminiszter egy figyelemre méltó törvénymódosító javaslatot tett le az Országgyűlés asztalára a szövetkezetek működésének szabályozására.

A szövetkezeti törvény alapján az ingatlanbefektetésre létrehozott társaságoknál a tagok üzletrésztulajdonba fektetett pénzének vagyonkezelését semmilyen állami ellenőrző szerv nem vizsgálja, annak megtérülését semmilyen betétbiztosítási alap sem garantálja. Ezért az év elejétől a PSZÁF folyamatosan adta ki közleményeit, amelyekben tudatta a befektetőkkel, hogy a szövetkezetek nem tartoznak a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény hatálya alá, így a pénzügyi felügyelet nem is ellenőrizheti őket. Vagyis ilyenformán sem az ígért hozamra, sem a befektetett összeg megtérülésére nincs garancia a szövetkezeteknél. A PSZÁF többszöri felszólamlása falra hányt borsóként pergett le a Pénzügyminisztérium faláról, ezért a felügyelet augusztusban a Legfőbb Ügyészség fellépését kezdeményezte a befektetési szövetkezetekkel szemben a törvényesség védelme érdekében.
November 5-én, a kormányülést követő sajtótájékoztatón mégis az hangzott el, hogy a PSZÁF felelőssége az, ami befektetési szövetkezeteknél történt. Az tudniillik, hogy a Vertical-Invest és a KPHM nevű szövetkezetek tagjai, úgy tűnik, bottal üthetik befektetésük nyomát.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő ekkor meglepő kijelentést tett a PSZÁF szerepét illetően az ingatlanbefektetési szövetkezetek körül kialakult helyzettel kapcsolatban. A PSZÁF jogi státusa felülvizsgálatának szükségességét így indokolta: „Ennek célja a befektetők és a betétesek védelme, mindazon anomáliák elkerülése jegyében, ami az elmúlt időszakban megrengethette hatmillió magyar bankbetét-tulajdonos bizalmát, és kárt okozott húszezer magyar állampolgárnak, akik az ingatlanszövetkezetekbe fektették megtakarított pénzüket.”
Jóllehet éppen a felügyelet elnöke volt az, aki többször kezdeményezte a szövetkezetek ellenőrzésének megoldását.
A PSZÁF erre közleményben reagált is: „Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan valótlan és félrevezető állítás, nyilvános érvelés hangzott el a PSZÁF tervezett átalakítása kapcsán, amelyekben szükséges a közvélemény pontos, hiteles tájékoztatása a tisztánlátás érdekében.”
A felemlegetett ingatlanbefektetési szövetkezetek nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti jogkörébe, hiszen a szövetkezeti törvény által biztosított tagi kölcsön intézményének törvényességi, felügyeleti feladatai a cégbíróságokhoz tartoznak. Intézkedési jogkör, felhatalmazás hiányában az ingatlanbefektetési szövetkezetek bajba jutott ügyfeleinek veszteségeiért a felügyelet nem felelős. Ennek ellenére a PSZÁF volt az egyetlen intézmény, amely az elmúlt három évben rendszeresen felhívta a nyilvánosság figyelmét az e szövetkezetek működésében rejlő kockázatokra, számos feljelentést tett, és megoldást jelentő törvénymódosítást is kezdeményezett a Pénzügyminisztériumnál a kisbefektetők védelme érdekében.
Megtévesztő az a következtetés, hogy a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosítások indoklásául szolgáló tényleges vagy vélt problémák bármiféle összefüggésben lennének a PSZÁF szervezeti felépítésével. Amint már lapunk korábban beszámolt róla, a PSZÁF volt az a szervezet, amelyik a törvényesség védelmében ez év augusztusában a legfőbb ügyészhez fordult a befektetési szövetkezetekkel kapcsolatban. A PSZÁF próbált fellépni az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység és pénzmosás ellen. A felügyeletnek – törvényi felhatalmazás híján – nincs lehetősége vizsgálatot folytatni, így nem is tudta bizonyítani a felmerült gyanút az ingatlanbefektetési szövetkezetekkel kapcsolatban, ezért más, illetékes hatóságokhoz fordult. A PSZÁF több ízben szorgalmazta a szövetkezetek nyilvános tagtoborzásával, valamint a hozammal kapcsolatos hirdetések korlátozását.
Október elejétől a Vertical-Invest és a KPHM után már a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet sem tudja kifizetni a lejárt szövetkezeti részjegyek után járó, beígért hozammal növelt befektetett tőkét a tagoknak. A Baumag honlapján megjelent a napokban az új ígéret „az üzletrészforgalom újraindítása érdekében”, az ígéret három évre a halmozott hozam 32,6 százaléka, azzal a kitétellel, hogy „a korábban megszakadt üzletrészforgalom mielőbbi és minél intenzívebb újraindítása első rendű érdeke minden szövetkezeti tagnak, ezért minden szövetkezeti tag számára javasolt az új ajánlat széles körű ismertetése és népszerűsítése”. Vagyis mintha a befektetett pénz megtérülése érdekében mások pénzének kockáztatása árán újra kellene indítani a piramisjátékokra oly jellemző láncolatot. Ráadásul egy baumagos kisbefektető Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumai szerint az ügyfeleket 2000 márciusában a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet tagjai sorába vették fel szövetkezeti részjegy vásárlása fejében, majd a 2003. október 1-jei dokumentumból az derül ki, hogy az ügyfél immár a Baumag Stratégia Fejlesztő Szövetkezet tagja. Forrásunk szerint őt a korábbi szövetkezetből senki nem léptette ki, és számára először fel sem tűnt, hogy ő immár egy másik baumagos szövetkezet tagja. Az már csak hab a tortán, hogy a Baumag Stratégiai Szövetkezet nem is a Baumag Általános Szövetkezet jogutódja, hanem a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezeté.
A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a legrégebben a piacon működő szövetkezet, 1995-ben alakult, a kárpótlási jegyek hasznosítására jött létre. 2000-ben már Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a neve, 2003 július közepétől működik mint Baumag Stratégiai Szövetkezet. Jelenleg tagságának létszáma meghaladja a tizennyolcezret. A más ingatlanszövetkezetek (KPHM, Duna Profit, Vertical-Invest, Pannon Unió 2003) ellen folyó hatósági eljárások és az erről szóló tudósítások következtében szeptemberben a Baumagnál is megkezdődött a betétesek rohama, és a cég október elején fizetésképtelenné vált. A Baumag vezetése ellen nem indult rendőrségi vizsgálat, a győri rendőrségre ugyan érkezett már egy feljelentés, de azt elutasították. Sokat rontott a Baumag csoport helyzetén a szeptember végén 1500 szövetkezeti tagnak elküldött névtelen levél, amely befektetések kivételére buzdította a tagokat.
A Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet az idei évre 9,6, jövőre 10, az azt követő évre ugyancsak 10 százalékos nettó hozamot ígér, vagyis három évre összesen 32,6 százalék halmozott hozammal kecsegtetik az újdonsült befektetőket. A Baumag szövetkezet, ahogy az a cégcsoport internetes honlapjáról is kiderül, csak egyik tagja a Baumag cégcsoportnak. Ide tartoznak mások mellett a Királybróker Rt., a Király Lízing Kft., a Baumag Holding, a Kamaraerdei Tüzép, a Bautherm Asztalos Kft., a Kastélyhotel Sasvár Kft., Baumag Hotels Kft., Baumag Vezetési Tanácsadó Rt. és más cégek is. A több tucat Baumag-érdekeltséghez tartozó cég közötti kapcsolat, a pénz mozgása a tagok számára követhetetlen. A 2003. május 28-án megtartott közgyűlésen fogadták el a 2002. évi mérleget, ami a cégbíróságon megtekinthető. Az akkori adatok szerint a 16 192 fős szövetkezeti tagságból 31 fő volt jelen. A tavalyi gazdasági évről készített mérleg főösszege 65,3 milliárd forint, az eredmény pedig 911 millió forint volt.
A könyvvizsgáló figyelemre méltó módon a következő záradékkal látta el a mérlegbeszámolót: „A szövetkezet 2002. évi beszámolója alapján a saját tőke nem nyújt fedezetet a tőketartalékra, amely azt jelenti, hogy a szövetkezet kötelezettségekkel csökkentett vagyontárgyai nyilvántartási értéken nem nyújtanak fedezetet a tőketartalékba helyezett összegre.”
A könyvvizsgálói jelentésből megtudható az is, hogy a mérleg zárásáig nem kapta meg a szövetkezet azt a 660 millió forintot, amely a Baumag Rt. törzsrészvényeiért jár. A Kamaraerdei Tüzép Kft. 153 millió forinttal tartozik a szövetkezetnek. A Baumag Holding veszteséggel zárta a tavalyi évet, a cég összesen 336 millió forintot könyvelt el mínuszban. A Baumag Holding egyébként 465 millió forinttal tartozott a Baumag Stratégiai Szövetkezet jogelődjének, a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezetnek.
2002-ben a Baumag Vezetési Tanácsadó Rt. viszont jócskán meggazdagodott, immár 12,2 milliárd forint az értéke annak az 1997-ben megvásárolt kastélynak, amit annak idején a Baumag Hotels Kft. 62 millióért vett, majd csaknem hárommilliárd forintért újított fel. A cégcsoport könyvvizsgálója már 2001-ben úgy gondolta: csak teljes körű konszolidált mérleggel lehet a Baumag cégeiről átfogó, átlátható képet adni.
Az októberre kialakult fizetésképtelenség miatt október 27-én rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol Balázs László elnök – tumultuózus és anarchikus jelenetek közepette – 3-6 hónap fizetési haladék megszavazását kérte a megjelentektől. A közgyűlésen kiderült: a szövetkezet vagyona jelenleg 70 milliárd forint, ebből a tagságé 40 milliárd. Azt, hogy a közgyűlésen mit szavaztak meg, s mit nem, nem lehet tudni. (A sajtó képviselőit kizárták a közgyűlésről.) Úgy tudjuk: választottak egy ellenőrző bizottságot, amelyik a kifizetéseket kontrollálja. Csakhogy a hatályos szövetkezeti törvény ezt az ellenőrző szervezeti formulát nem ismeri. A közgyűlés hitelesített jegyzőkönyve azonban máig nem érkezett be a cégbíróságra. Az ellenőrző bizottság a napokban a cégbírósághoz fordult, hogy ne engedélyezze a törvényességi felügyelet címén a Baumag Vezetési Tanácsadó Rt., a Baumag Hotel Kft. és a Baumag Stratégiai Szövetkezet összeolvadását.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a szövetkezeti tagság több mint tíz százaléka aláírta a kérelmet, hogy a Baumag Stratégiai Szövetkezet vezetősége azonnal hívjon össze rendkívüli közgyűlést. Ezt információink szerint azzal hárították el, hogy a karácsony közeledte miatt nincs akkora kibérelhető hely a fővárosban, ahol a 16 ezer fős tagság össze tudna gyűlni.
Eközben az Országgyűlés asztalán vár megtárgyalásra az a törvénymódosító javaslat, amely egyebek mellett – az EU-jogharmonizációs kötelezettségünk miatt – módosítja a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat.