Irreális volt a kitűzött GDP-cél

Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben 2,9, míg az első három negyedévben 2,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest – áll a KSH tegnapi jelentésében. Mint ismert, a kormány 4,4 százalékos növekedéssel számolt az idei évre. A mezőgazdaság termelése majdnem tíz százalékkal esett vissza.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben 2,9, az első három negyedévben pedig 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a növekedés mindössze 0,8 százalék volt az előző negyedév adataival összehasonlítva. Immár bizonyos, hogy a kormány idei évre vonatkozó 4,4 százalékos GDP-számítása nem teljesül.
A gazdaságban meginduló enyhe élénküléshez elsősorban az ipar teljesítményének gyorsuló növekedése járult hozzá, ugyanakkor – a meghirdetett célokkal ellentétben – továbbra is kedvezőtlenül bővült a lakossági fogyasztás üteme. A belföldi felhasználás a fogyasztás és felhalmozás gyors növekedése nyomán jelenleg több mint tíz százalékkal haladja meg az előirányzott mértéket. A harmadik negyedévben az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke az első félévi visszaesés után 1,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami főként az ipar bővülő teljesítményéből adódott. A KSH adatai szerint az építőipar és a vendéglátás növekedési üteme lelassult, a mezőgazdaságban pedig jelentős, 9,4 százalékos visszaesés volt kimutatható. A termelőágazatok hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált a tavalyihoz képest – állapítja meg a jelentés. A szolgáltatások területén 3,4 százalékos növekedés történt, a szolgáltatási ágazatok közül a kereskedelem és a javítás emelkedett ki.
A KSH közleménye szerint tovább nőtt hazánk külkereskedelmi mérlegének hiánya: az export 7,7 százalékos bővülésénél az import jóval nagyobb ütemben, 17,8 százalékkal növekedett.
Nem okoztak meglepetést a harmadik negyedévi adatok a szakértőknek, akik átlagosan 2,8 százalékos növekedést prognosztizálnak, egyben irreálisnak nevezik a kormány 4,4 százalékos növekedési számításait. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője elmondta: a növekedést továbbra is a lakosság fogyasztása generálta. Hozzátette: a szerkezetváltás lassabban megy végbe, és az export várhatóan csak a jövő év második negyedében veszi át a növekedés hajtóerejének szerepét. A Postabank szakértője az idei évre 2,9–3 százalékos GDP-növekedéssel számol.
Ellentmondásosnak nevezte a gazdasági mutatók alakulását Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője. A felhasználási oldal egyes területein már mutatkoznak a kiegyensúlyozottabb növekedés jelei, ám továbbra is kedvezőtlenül gyors a belföldi felhasználás bővülése – hangsúlyozta Vojnits. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hónapok adatai alapján az export-import olló tovább nyílt, elsősorban a beruházások és a fogyasztás növekvő importigénye miatt. Az OTP Bank elemzője szerint az idei GDP a harmadik negyedévihez hasonlóan alakul, azaz előreláthatóan 2,9 százalékos lesz a növekedés. Ennek oka, hogy továbbra sem tapasztalható a gazdaság szerkezetének jelentős javulása, és várhatóan az utolsó negyedévben is ez marad a helyzet.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben minden kis pozitív jelzésnek örülni kell, ám a növekedés tartósságát csak később lehet látni. A GDP alakulására vonatkozóan megjegyezte: a KSH most közzétett adatai is bizonyítják, hogy a kormány növekedéssel kapcsolatos számításai megalapozatlanok voltak. A volt pénzügyminiszter szerint a gazdasági bővülés ígéretei év elejétől kezdve irreálisak voltak, a költségvetés hiánya pedig már szeptemberben elérte az egész évre tervezett deficit mértékét.
***
A csatlakozó országok GDP-je. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap nyilvánosságra hozta a jövőre csatlakozó tíz új tagország egy főre eső bruttó hazai termékének (GDP) alakulását. Eszerint a belépő országok GDP-je a tizenöt jelenlegi ország átlagának 47 százaléka. Az elemzés megállapítja: a legfejlettebb csatlakozó ebből a szempontból Ciprus, a maga 76 százalékos adatával. A sort Szlovénia, Málta és Csehország folytatja. Hazánk 53 százalékkal jelenleg az ötödik helyen áll, kilenc százalékkal a cseh gazdaság teljesítménye mögött. A kimutatás szerint hazánk után Szlovákia, Lengyelország és Észtország következik, míg a sort Litvánia és Lettország zárja. Az Európai Unió tagjai között Luxemburg a leggazdagabb: egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag 189 százaléka. Jelenleg az unió leggyengébben teljesítői Görögország és Portugália.