Ítélet a Smart-programról

Kiemelten foglalkozik az Economist gazdasági hetilap legújabb száma a Magyarországra irányuló külföldi befektetések csökkenésével. A közép- és délkelet-európai régiók gazdaságaival foglalkozó beszámoló hangsúlyozza, hogy Magyarország valamikor a térség legfontosabb befektetői célpontja volt. A vezető gazdasági lap megállapítja: hazánkban a rendszerváltás óta idén történt meg először az, hogy lényegesen több befektető hagyta el az országot, mint amennyi új tőke beáramlott. A Deutsche Bank elemzésére hivatkozva az újság kiemeli, hogy 2002-ben a tőkeáramlás egyenlege még 300 millió dolláros pozitívummal zárt, idén azonban csaknem 800 millió dollár, azaz mintegy 168 milliárd forint összegű befektetés hagyta el az országot. Ez azt jelenti, hogy hosszú idő óta először a befektetések egyenlege óriási mínusszal zár Magyarországon – áll az Economist cikkében. A Deutsche Bank számításai szerint a magyar piac tőkeáramlási egyenlege idén félmilliárd dolláros veszteséget könyvelhet el, több szakértő szerint azonban a tőkekivonás ennél jelentősebb lesz. A külföldi befektetők a Magyarországon tapasztalható drágaságtól „ijedtek el” és döntöttek a kivonulásról – állapítja meg a lap.

Mint ismert, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hivatalba lépése után megcsonkította a Széchenyi-tervet, s annak befektetésösztönző programjai helyett megalkotta a Smart Hungary támogatási rendszert, amely a tőkeimportot hivatott elősegíteni. A Smart Hungary – formailag legalábbis – már második éve működik.

Eddig két komolyabb befektetésről, két autógyár megépítéséről maradt le Magyarország a Medgyessy-kormány hivatalba lépése s a Smart Hungary megalkotása óta. Tavaly év végén a Peugeot–Citroën konszern döntött úgy, hogy Tatabánya helyett Szlovákiában építi fel közép-európai összeszerelő üzemét, idén novemberben pedig egy másik érdeklődő, a dél-koreai Hyundai jelentette be, hogy Magyarország helyett inkább a franciákat követi Szlovákiába. A kormányzat a több száz milliárdos nagyságú elmaradt beruházásokat a magas magyar reálbérekkel magyarázza, az ellenzék azonban inkább kormányzati érdektelenséget lát a kudarcok mögött. A Fidesz közleménye szerint a Peugeot egyértelműen a késlekedő kormány miatt maradt távol.