Kimeríthetetlen az Alföld kincsestára

A nemzeti parkok és természetvédelmi területek – Gemenc (a Duna–Dráva Nemzeti Park egyik területe), a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös–Maros Nemzeti Park területei, a méltóságteljesen hömpölygő Duna és a „szőke” Tisza, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, amely egyedülálló madárvilágáról híres, a Kiskunság homokdűnéi (fülöpházi buckavidék) vagy a szarvasi arborétum (Pepi-kert) – a természetjárók, horgászok, valamint a kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt. A Duna–Tisza-közén és a Körösök vidékén jó pár kiépült üdülőtelepet találunk (Mártély, Szanazug, csongrádi Körös-torok), ahol színvonalas szolgáltatások és vízisport-lehetőségek várják a kikapcsolódni vágyókat. Az arra engedélyezett területeken a vadászok, horgászok hódolhatnak szenvedélyüknek.
A régió településszerkezetéből adódóan sok tanyás térség van, amelyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus van kialakulóban, illetve fejlődőben. Ennek minőségi formájával találkozunk például a Csongrád megyei Pusztamérgesen.
A megyeszékhely városai, Szeged, Kecskemét és Békéscsaba ápolt városarculata, a rendezett műemlék épületek és szellős parkok kellemes élményt nyújtanak az idelátogatóknak, a kulturális turizmus iránt érdeklődőknek. Szegeden a dóm, a városháza, a Dömötör torony, a ferences templom, a zsinagóga, a Móra Ferenc Múzeum a legkedveltebb és legszebb turistahelyszínek. Kecskeméten a városháza, a Cifra Palota, a Katona József Színház épülete és a kulturált főtér látványát nem egy külföldi vendég a Magyarország legtisztább városa elismeréssel honorálja. Méltó helyet vív ki magának a harmadik megyeszékhely, Békéscsaba is, ahol a városvezetés az utóbbi évtizedben nagyszabású rekonstrukciókat és esztétikai átalakításokat hajtott végre, így a patinás Fiume Hotel és a Jókai Színház, valamint a városháza is megújult. Ezek az épületek a jelentős számú szlovák lakosság vallási hagyományait őrző evangélikus nagytemplommal, a kéttornyú katolikus templommal együtt impozáns városközpontképet alkotnak. Kalocsa érseki palotája és érseki könyvtára szintén méltán vonzza a turistákat.
A városi szállodák felismerték, és előszeretettel használják ki a konferencia- és rendezvényturizmusból adódó lehetőségeket, amely fizetőképes keresletet indukál, ugyanakkor jórészt függetleníthető a természet szeszélyeitől, azaz legfőképp a kiemelt turistaszezontól.