Körkörös félelem

A megszállt palesztin területeken épülő fal Ciszjordániahelyett Izraelt szigeteli el.

A hágai Nemzetközi Törvényszék vizsgálódhat az Izraelt és a megszállt Ciszjordániát elválasztó „biztonsági kerítés” ügyében, miután az ENSZ közgyűlése hétfőn szakértői véleményt kért az építés alatt álló fal törvényességéről.
Jóllehet az amerikai külügyminisztérium tiltakozott a testület döntése ellen, mondván, ez a Nemzetközi Törvényszék munkájának átpolitizálódásához vezet, Ariel Saron izraeli miniszterelnök a döntést követően azt hangoztatta, hogy országa kész együttműködni a hágai törvényszékkel a vizsgálat során.
Izrael álláspontja szerint az épülő falra azért van szükség, hogy megakadályozza az öngyilkos merénylők beszivárgását a megszállt palesztin területekről. A palesztin vezetők szerint azonban az építkezés nem más, mint kísérlet arra, hogy palesztin területeket csatoljanak Izraelhez.

A Ciszjordánia északi határán húzódó majdnem 150 kilométeres megépített szakasz többé-kevésbé követi Izrael és Ciszjordánia mindeddig pontosan kijelöletlen határvonalát. Az építés alatt álló közel 400 kilométeres déli rész azonban több helyen mélyen belevág Ciszjordánia területébe. Egy friss ENSZ-jelentés szerint az új falszakasz 274 ezer palesztint enklávékba zárna, további 400 ezret pedig elszigetelne a megélhetésüket biztosító földektől, munkahelyektől, kórházaktól és iskoláktól. A terv, amelynek értelmében Ciszjordánia majdnem felét fallal zárják körül, nemigen titkolt célja, hogy gyakorlatilag Izraelhez csatolják a határ menti zsidó telepeket. Az önkényesen kijelölt déli nyomvonal azonban még az izraeli kormány berkein belül is ellenérzéseket szült. Joszef Lapid izraeli igazságügy-miniszter a héten hangsúlyozta: ez a változat széles körű kritikát váltott ki Izraellel szemben, ezért a jövő héten arra kéri a kormányt, jelöljön ki új nyomvonalat, közelebb a régi tűzszüneti vonalhoz.
A fal, amely Ahmed Korei palesztin miniszterelnök szerint „megöli a békefolyamatot”, az utóbbi hónapokban a világ különböző pontjain megrendezett béketüntetéseken – a berlini falhoz hasonlóan – az elnyomás és az agresszió könnyen azonosítható szimbólumává vált, mind többek figyelmét irányította az Izrael által megszállt területeken élő palesztinok megpróbáltatásaira.