Támogatta a parlament a Szerencsejáték Rt. állami tulajdonban tartására irányuló, azonos tartalmú MSZP-s, fideszes és MDF-es javaslatokat a késéssel induló egész napos döntéshozatal során. László Csaba pénzügyminiszter zárszavát követően a kormány által is támogatott módosító indítványokról nem tudott határozni a Ház, mivel az ellenzék nem szavazott, a jelen levő kormánypárti képviselők száma pedig nem érte el a határozatképességhez szükséges 194-et. A parlament félórás szünetet követően, harmadszori próbálkozásra tudta folytatni a munkáját, amikor már elegendő számú kormánypárti képviselő volt jelen. Az Országgyűlés elfogadta többek között Szabó Zoltán (MSZP) és Jauernik István (MSZP) azon indítványát, amely a Magyar Tudományos Akadémiának ad lehetőséget arra, hogy bevételeinek öt százalékát ne a költségvetésnek fizesse be, hanem felújításra fordítsa. Szintén támogatták, hogy 100 millió forintot csoportosítsanak át a Duna–Tisza közi homokhátság vízvisszatartásának, vízpótlásának megoldására. Elfogadták azt a szocialista indítványt is, amely az egészségbiztosítási alap speciális beszerzésű gyógyszerkiadásait hárommilliárd forinttal növeli a gyógyszertámogatások kiadásának terhére. A kormány által nem támogatott indítványok döntő többségét elutasította a Ház. Nem változik a Terror Háza tervezett költségvetési támogatása, mivel elutasították a pénz egy részének más intézményhez való átcsoportosítására irányuló MSZP-s indítványt.
Módosításokkal az ellenzék is támogatja azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a Btk. módosításával bűncselekménnyé minősítené az állatkínzást – derült ki az általános vitában. A módosítás tiltaná a gerinces állatok esetében viadal tartását, szervezését és ezzel kapcsolatban a tenyésztést, a forgalmazást, továbbá a kínzást, az orvhalászatot és -vadászatot. Az állatviadalok szervezését három évig terjedő börtönbüntetéssel, a kínzást pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák.
Létrejött a gondolatrendőrség – mondta napirend előtt Selmeczi Gabriella (Fidesz), utalva arra, hogy a napokban a szaktárca állami pénzen egy, az egészségügyi dolgozók pártszimpátiáját is firtató kérdőívet készített. Az ellenzéki politikus utalt arra, hogy Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint arra voltak kíváncsiak, létezik-e hátrányos előítélet a cigányokkal szemben az egészségügyi dolgozók körében. Selmeczi szerint a kérdőív ennek ellentmond, egyrészt mert a válaszadót be lehet azonosítani, illetve a kérdéssor nincs összefüggésben a kutatás látszólagos céljával. A kérdések közül idézve kiemelte azt, amely a válaszadó uniós tagságról alkotott véleményét firtatja, valamint azt, hogy az illető konzervatív gondolkodású-e. Válaszában Vojnik Mária egészségügyi államtitkár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez az általa szakmai vitának nevezett ügy a parlamentben politikai felhangokat kapott.
***
Magyarázkodnak a hiányzó képviselők
Minimális többséggel tudta a kormányoldal átvinni a parlamenten a „gyűlöletbeszéd” szankcionálását célzó Btk.-módosítást hétfőn, miután több SZDSZ-es képviselő is a javaslat ellen voksolt. A 184-180 arány azt jelenti, hogy néggyel több ellenzéki nem szavazattal meg lehetett volna akadályozni a törvény elfogadását, de kilenc fideszes és hét MDF-es honatya nem vett részt a döntéshozatalban. Erre hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a Jobbik, amelyben hangsúlyozza: ezzel a döntéssel nemcsak a magyar demokrácia, de az ellenzék is csúfos vereséget szenvedett. A párt a törvénymódosítás mögött rejlő súlyos veszélyre utalva óriási hibának tartja, hogy 16 ellenzéki képviselő nem jelent meg a szavazáson.
A Fidesz képviselőcsoportjából – a frakcióigazgató tájékoztatása szerint – mindenki igazoltan hiányzott. Orbán Viktor pártelnök Szájer Józseffel és Hörcsik Richárddal Brüsszelben tartózkodott az Európai Néppárt vezetőségi tanácskozásán. Isépy Tamást és Lázár Mózest kórházban ápolják. Kövér László és Becsó Zsolt az 1956-os salgótarjáni sortűz évfordulóján rendezett megemlékezésen szerepelt, míg Révész Máriusz a nászútját tölti, Tóth Imrének pedig polgármesteri tisztségével összefüggő halaszthatatlan feladata volt. Juhos Katalin frakcióigazgató úgy fogalmazott: ezúttal nincs szégyellnivalója a Fidesznek, inkább azt tartja problémának, hogy máskor az esetek többségében hiányzik húsz-harminc képviselő a voksolásoknál. Hozzátette: ötvenezer forintos bírsággal büntetik azt, aki igazolatlanul marad távol egy-egy fontos szavazástól.
Herényi Károly MDF-frakcióvezető szerint tetten érhető az ellenzék felelőssége a kormány gyűlöletbeszéd-javaslatának elfogadásával kapcsolatban. Kérdésünket, hogy számíthatnak-e szankcióra a szavazástól távol maradó MDF-es képviselők, azzal hárította el: ez a következő frakcióülés témája lesz. A kisebbik ellenzéki párt frakciójából négy képviselő – Fülöp István, Horváth Balázs, Sisák Imre és Balogh László – igazoltan volt távol a szavazástól, ám még további két képviselő sem voksolt. Egyikük Font Sándor volt, aki közölte: választókörzetében, ahol önkormányzati képviselő is, a parlamenti szavazás idején tartották az éves közmeghallgatást, ezen vett részt. Balsai István hivatalos programon tartózkodott, amelyről késve érkezett a Parlamentbe. Dávid Ibolya az Országgyűlés ülését vezette.
A húszfős SZDSZ-frakció megosztott volt a voksoláson. Nyolcan nemmel szavaztak, Gulyás József pedig bár jelen volt, nem nyomott gombot. A politikus utóbb azt mondta, bizonytalan volt annak megítélésében: az SZDSZ-en belüli két álláspont közül melyiket támogassa. Kovács Kálmán SZDSZ-es informatikai miniszter a szavazás előtt elhagyta az üléstermet, ahová a voksolás után röviddel visszatért. Úgy tudjuk, Kovács korábban egy SZDSZ-tanácskozáson egyértelművé tette: nem tud kiállni a Btk. módosítása mellett.
Mádl Ferenc államfő várhatóan előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, mivel számos politikus úgy véli: alkotmánysértő a törvény.
origo.hu
Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot
