Megszavazták a gyűlölettörvényt

A kormány a költségvetési maradvány összegek zárolását tervezi – derült ki tegnap a parlamentben Varga Mihály (Fidesz) felvetése kapcsán. A T. Ház elfogadta a gyűlöletbeszédről szóló törvényt. Medgyessy Péter egy ellenzéki azonnali kérdésre válaszolva kijelentette: a gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé egyes korábbi ígéretek teljesítését.

Megtárgyalja a kormány a közeljövőben a maradvány összegek zárolásáról szóló határozatot – mondta Veres János. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azt követően beszélt erről, hogy Varga Mihály (Fidesz) frakciója nevében a maradvány összegek zárolását javasolta a kormánynak. Veres kifejtette: a kabinet él az államháztartási törvény azon lehetőségével, hogy befagyassza a tárcák ez évben el nem költött forrásait. Elmondása szerint hetekkel ezelőtt elkezdte a PM a javaslat előkészítését, s az mostanra már készen is van. Kérdésünkre, hogy ez mekkora megtakarítást jelent, azt a választ adta, az adat egyelőre nem nyilvános. A maradvány összegek zárolása a fel nem használt pénzek elvonását jelenti a minisztériumoktól, így megszorító lépésként értelmezhető, tehát a kormány ennyivel kevesebbet költ az idén.
A parlamentben tegnap napirend előtt hosszas vita folyt a forint árfolyamának drámai zuhanásáról. Katona Béla (MSZP) azt hangoztatta: a háromszázalékos kamatemelés után nem szabad kapkodni, felelőtlen nyilatkozatokat tenni, be kell mutatni, hogy a gazdaság stabil, és a költségvetési hiány csökkenni fog. Mint mondta: az ellenzék úgy tesz, mintha a forint gyengülése és a kamatemelés is csak a szokásos belpolitikai iszapbirkózás része lenne.
*
Úgy vélte, miután megjelentek a kedvező gazdasági adatok, az ellenzék „hazaárulást súroló módon azt nyilatkozta”, hogy a KSH visszamenőlegesen módosította az adatokat. Katona hozzátette: a szakértőknek kell feltárniuk, hogy helyesen döntött-e Járai Zsigmond, amikor a folyamatosan csökkenő GDP ellenére mesterséges eszközökkel életben tartotta az erős forintot. Válaszában Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: a nemzetgazdaság alapjai Magyarországon jók, „javuló irányba mutatnak az adatok”, érezhető a gazdaságban a fellendülés. A kormányfő úgy véli, a növekedés és a gazdasági fejlődés mutatói nem adnak okot arra, hogy bizalmatlanság legyen a forinttal szemben. Hangsúlyozta: a pénzügyminiszterrel és a jegybankelnökkel megállapodtak arról, hogy összehangolják a kabinet és az MNB tevékenységét. Varga Mihály (Fidesz) az Economist írását idézte, amely szerint a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever. Mint mondta, nem kell csodálkozni, hogy a forint zuhanórepülésben van. A kormány – jelezte – az elmúlt másfél évben mindent megtett a forint gyengítéséért. Utalva arra, hogy az ellenzék felajánlotta segítségét a költségvetés átdolgozásához, kijelentette: a Fidesz kész karácsony és újév között is ülésezni. László Csaba pénzügyminiszter erre közölte: a gazdaságban kedvező változások indultak el. Hangsúlyozta, hogy hazánk devizakötvényeinek árfolyama, kockázati besorolása nem változott. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az ellenzék indítványa a költségvetés visszavonására és a privatizáció leállítására tovább növelte a bizalmatlanságot.
Kósa Lajos (Fidesz) arra várt választ Medgyessy Péter miniszterelnöktől, miért szavazta le azokat a fideszes költségvetési módosító indítványokat, amelyek a kormányprogram vállalásait tartalmazták. Példaként említette az egészségügyi dolgozók hűségjutalmát, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek ingyenessé tételét, illetve 1,2 millió hektár erdő telepítését. A miniszterelnök leszögezte: a kormányprogram négy évre szól. Felsorolta az eddig megvalósított ígéreteket, többek között a bérek vásárlóerejének 25 százalékos emelését, valamint a gyes és az anyasági támogatás növelését. Hozzátette: a fideszes képviselő által is említettek megvalósítását a gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé.
– Ez év novemberében Gyurcsány Ferenc sportminiszter és néhány társa a rendőrséggel előzetesen nem egyeztetett demonstrációt tartott az Oktogonon – mondta el Szijjártó Péter (Fidesz) –, utalva a szocialisták szórólapos kampányá-ra. – A készenléti rendőrség nem vonult ki, nem szólították fel megafonon a jelenlévőket távozásra, nem fenyegették meg őket egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, és nem oszlatták fel a demonstrációt – mondta Szijjártó. Egy másik, előzetesen bejelentett, de nem engedélyezett, 2003. december 1-jén a budai Stromfeld Aurél utcában megtartott demonstrációhoz azonban a rendőrség pajzsokkal és gumibotokkal vonult ki, és feloszlatta az ott megjelent néhány tucatnyi embert. – Alkotmányosan járt-e el a rendőrség, amikor diszkriminatív módon feloszlatta Kocsis Imréék demonstrációját? – kérdezte interpellációjában a képviselő.
Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a képviselő okfejtése demagóg. Szerinte az oktogoni szórólaposztás be volt jelentve. – A rendőrség nem diszkriminál politikai alapon – mondta, hozzátéve: nem lehet megengedni, hogy egyes szélsőséges csoportok tudatosan törvényen kívül helyezzék magukat. Szijjártó Péter nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen. A szabad demokraták képviselőcsoportja megosztott volt a szavazásnál.
Dávid Ibolya (MDF) napirend előtt Antall Józsefre emlékezett. A néhai miniszterelnök halálának 10. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében hangsúlyozta: Antall József modern, széles látókörű, a magyarság érdekeit képviselő államférfi volt. Megjegyezte: a néhai kormányfő szerette volna, ha a nemzet érdekében a kormánypártok és az ellenzék egyesítik erejüket. – Azóta is hiába várunk erre – tette hozzá.
Módosította az alkotmányt az Országgyűlés. A képviselők 312 igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodás ellenében elfogadták, hogy a kormány hatáskörébe kerüljön át a magyar, illetve külföldi fegyveres erők csapatmozgása, amennyiben azok a NATO döntésén alapulnak. A parlament hozzájárult az alaptörvény ezen módosításának sürgős kihirdetéséhez is.
***
Kovács László, 2002. 01. 23. Kampány-rendezvény, Budakeszi: A Fidesz-kormány (…) a gazdaság jó teljesítménye ellenére sem támogatta az egészségügyet.
Kuncze Gábor, 2002. 01. 25. Lenti, kampánynyitó beszéd: … ma a gazdaság növekedési pályán van, de hogy ott is maradjon, ahhoz erősíteni kell a magyar vállalkozásoknak az EU-s környezetbe illeszkedő versenyképességét.
Kovács László, 2002. 01. 26. MSZP-kongresszus: Az Orbán-kormánynak mennie kell azért is, mert eljátszotta azt a történelmi esélyt, hogy a növekvő gazdaság forrásaiból hozzákezdjen az egészségügy rendbetételéhez.
Medgyessy Péter, 2002. 02. 05. Monor, lakossági fórum: A szocialisták arra készülnek, hogy befejezzék azt, amit az előző kormányok az elmúlt tizenkét évben elkezdtek, a politikai változások ugyanis mit sem érnek, ha az emberek nem érzékelik, hogy a gazdaság eredményes, működőképes.
László Csaba, 2002 03. 02. Népszabadság-nyilatkozat: A kilencvenes évek gazdasági stabilizációját követően a magyar gazdaság két százalékkal haladta meg az unió növekedési átlagát. (…) A magyar gazdaság összességében jó állapotban van.
Medgyessy Péter, 2002. 03. 04. Országjáró körút: A magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett, kizárólag szándék kérdése, hogy javítunk-e hárommillió nyugdíjas életén vagy sem.
Kovács László, 2002. 04. 05. Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem: A Fidesz-kormány jó helyzetben lévő gazdaságot örökölt, ám ehhez képest csalódást okozott, mert kevesebbeknek adott, mint amennyi embernek adhatott volna. (…) 2000-ben 5,4 százalékkal növekedett a gazdaság teljesítménye, s eközben csupán 1,4 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
Lendvai Ildikó, 2002. 05. 02. 168 Óra-interjú: A különkasszáknál csak az a kellemes meglepetés érhet minket, hogy maradt valami kevés. Ugyanakkor a költségvetés viszonylag átlátható: erre alapozzuk terveinket.