Merev frontok az uniós csúcs előtt

Alig pár nappal a kormányközi konferencia tervezett befejezése előtt az uniós alkotmány megszületésének esélye meglehetősen csekélynek tűnik. Megfigyelők szerint az európai alkotmányozási folyamat könnyen kudarcba fulladhat, ám az sincs kizárva, hogy az unió döntéshozói a huszonnegyedik órában mégis megegyeznek.

Se szeri, se száma nem volt az utóbbi napok burkolt vagy éppenséggel leplezetlenül nyílt figyelmeztetéseinek. A két címzett elsősorban a Nizzában kialkudott szavazási rendszerhez váltig ragaszkodó Spanyolország és Lengyelország. Bennfentesek szerint könnyen ezen áll vagy bukik az alkotmányozás sikere, ugyanis a szavazási rendszer ügye a kormányközi konferencia gyakorlatilag egyetlen megoldandó kérdése. Franciaország és Németország meglehetősen éles hangvételű nyilatkozatokban próbálta „jobb belátásra” bírni a spanyolokat és a lengyeleket. Valéry Giscard d’Estaing, a konvent volt elnöke egyenesen az unió fokozatos széthullásának veszélyét emlegette. Hasonló szellemben nyilatkozott Joschka Fischer is. A német külügyminiszter úgy vélte: az alkotmányról folytatott tárgyalások kudarca az EU hanyatlásához vezetne. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke közölte: ha valamelyik ország nem tudja elfogadni az alkotmányos szerződést, akkor esetleg „rákényszerülhet”, hogy kiváljon az unióból.
Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke lapunknak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, hogy a szavazási rendszer az egyik legnehezebb kérdés, és az álláspon-tok jelenleg meglehetősen messze vannak egymástól. Az ellenzéki politikus – aki tegnap az Európai Néppárt vezetőségének brüsszeli tanácskozásán vett részt – a készülő alkotmányról szólva ugyanakkor meglehetősen bizakodóan nyilatkozott. Orbán Viktor szerint a kisebbség ügyében a pozíciók jók és „az alkotmány kisebbségekről szóló szövege jobb lesz, mint azt sokan várják”. Hozzátette: nem elég, hogy beérjük ennyivel, a későbbiekben még küzdenünk kell egy jobb alkotmányszövegért. A Fidesz elnöke szerint a keresztény értékekre való utalás is bekerülhet az alkotmányba, és jó esélyt lát arra is, hogy az Európai Bizottságban minden tagállam rendelkezzen biztossal.
A kormányközi konferencia hét végi brüsszeli ülése előtt egyébként tegnap utolsó ízben gyűltek össze az uniós tagállamok és a csatlakozó országok külügyminiszterei. A találkozó egyik fő témája a pénteken és szombaton esedékes EU-csúcs előkészítése volt, ám szó esett az unió további bővítéséről is. Ennek kapcsán Kovács László külügyminiszter leszögezte: Magyarország támogatja, hogy Bulgária és Románia 2007. január 1-jén az EU tagjává válhasson, ha addig teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.
***
Partnerek.
Fokozottabb együttműködést képzel el a közép-európai államok között a kibővített unióban az osztrák kancellár, aki ezt az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában fejtette ki. Wolfgang Schüssel szerint ez az együttműködés nem egy összeforrott csoport kooperációját jelenti majd, hanem rugalmas együttműködéssel lesz egyenlő. A kancellár a bővítés utáni kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozva utalt a német– francia együttműködésre, amely egyfajta hajtómotor lesz az unióban. Félreértésnek nevezte, hogy az unióban valakinek vezetnie kell. – Az EU-ban senki nem vezet – szögezte le. (MTI)