Napi sajtószemle

DER SPIEGEL
Az oroszországi parlamenti választások a nemzetközi megfigyelők szerint nem feleltek meg az európai normáknak. Ezzel a mondattal kezdődik a balliberális német hetilap moszkvai beszámolója, amely szerint a választások az ország demokratizálásában visszalépést jelentenek.

THE WALL STREET JOURNAL
A Bush elnök iraki háborúját erőltető amerikai neokonzervatívokat teljes mellszélességgel támogató amerikai pénzügyi lap vezető kommentárjában igen erősen nekitámad az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amely arab és mozlim ellenzésre elvetett egy, az antiszemitizmusról szóló határozattervezetet. A lap szerint felháborító az is, hogy a közgyűlés ír elnökének irányítása mellett történt mindez, hiszen az EU-nak is ír elnöke lesz. Márpedig ilyen módon nehéz elhinni, hogy Brüsszel pártatlan szerepet játszana a közel-keleti konfliktusban. Sőt, mint kiderült, Brian Cowen ír külügyminiszter becsapta Szilvan Salom izraeli minisztert egy háttéralkuban, ugyanis Izrael belement abba, hogy az antiszemitizmust ne foglalják egy vallási türelmetlenséget elítélő új határozatba, ha a közgyűlés harmadik bizottsága külön határozatot terjeszt be az antiszemitizmus elítélésére, amire viszont nem került sor. A szerző ezután felemlegeti a múlt évi durbani rassszizmuskonferencián elfogadott nyilatkozatot, amely szerinte az „ördög szerződése” volt az EU és az arab államok között, amiért az csupán apró hivatkozással utalt az antiszemitizmusra, míg elítélte Izrael „állítólagos” rasszizmusát. Sőt, az ENSZ még arra sem hajlandó, hogy elismerje Izrael „áldozati státusát” – írja a szerző.

INFORMATION CLEARING HOUSE
Az apró, kis Izrael mítosza: cionista csápok mindenhol címen
a magát „Az olyan hírek, amelyeket nem talál a CNN-en vagy a Fox tévén” mottóval hirdető amerikai internetes lap azt írja, hogy tisztességes emberek világszerte – beleértve olyan zsidókat, mint Naom Chomsky vagy Michael Lerner rabbi – képtelenek erkölcsi felháborodás nélkül végignézni azt, ahogyan „Saron és cionista bábjai” nőket, gyerekeket és öregeket ölnek meg, lerombolják házaikat, kórházaikat, vagy azt a brutalitást, amiért a Moszad felelős szerte a világban. „De azt kevesen tudják a világon, hogy a »kis« Izraelnek ott vannak a csápjai mindenütt, politikai bizottságokban, kormányzati emberek formájában, valamint aktív és nyugalmazott Moszad-ügynökökön keresztül… Az izraeli propagandagépezetnek fővonalas kapcsolata van az amerikai médiával (lapok, tévé, rádió, film), és óriási hatást gyakorol számos nép politikájára és gazdaságára, beleértve Amerikát, Nagy-Britanniát, Venezuelát, Németországot és más országokat… E médiában az arabok és mozlimok mindig terroristák, a zsidók mindig áldozatok. A zsidók mindig melegszívűek, nagylelkűek. Soha nem szívtelen üzletemberek, maffiózók – azok csak olaszok lehetnek…”