Ráadásul közgazdász

Szegény ember vízzel főz: miután a köztársaság miniszterelnöke nem áll szóba azokkal az orgánumokkal, amelyeket az ország nem rá szavazó fele képviselőinek gondol, kénytelenek vagyunk a kormány eddigi legsúlyosabb megszorító csomagjának magyarázatára tett kísérletét a Népszabadságban megjelent interjú alapján rekonstruálni. Medgyessy Péter szerint az előző kormány hibáinak, költekezésének, másrészt saját maguknak köszönhetik a mostani kényszerhelyzetet, amelyben nem volt más választás, mint az ország jövője iránti felelősséggel meghozni a kellemetlen döntéseket. A problémákhoz a tavalyi béremelések is hozzájárultak, ismerte el a kormányfő, de azokról ma sem döntene másként. A lakástámogatások megkurtítását a riporterhez címzett költői kérdéssel indokolta: „Ön mit választana: épüljön több lakás azokból a nagyobb összegű hitelekből, amelyeket a jobb módúak vesznek igénybe a kevésbé jómódúak adóforintjainak terhére, vagy értékelődjön le a forint, és ezért veszítsen értékéből a családi pótlék, a nyugdíj, és ne hozzanak tőkét ide külföldről?”
Jól emlékszünk, a tavalyi kampányban az MSZP kritikájának éle nem a gazdaság állapotát célozta; ellenkezőleg: Medgyessyék azt állították, hogy a Fidesz a lehetőségekhez képest keveset ad az embereknek. Furcsa bő másfél évvel később a kormányfő szavait olvasni az előző kormány szavazatszerző költekezéséről, amikor a szocialisták éppen azzal nyertek, hogy az utolsó pillanatban alaposan ráígértek riválisuk programjára. A kétkedőket pedig azzal nyugtatták, a magyar gazdaság elbírja terveik – benne nyolcszáz kilométer új autópálya megépítésének – megvalósítását. Most azt halljuk, hogy az úgynevezett jóléti rendszerváltást eredeti formájában a gazdaság helyzete miatt nem lehet folytatni, s az előző kormány is tudta, a lakáshitelezés általa kidolgozott rendszere nem finanszírozható.
De mi változott tavaly tavasz óta? A világgazdasági környezet nem, az az Orbán-kormány idején sem volt kedvezőbb. A mostani és a másfél évvel ezelőtti Medgyessy-nyilatkozatok közötti ellentmondás csak kétféle módon oldható fel. 1. A miniszterelnöknek most igaza van, tehát a kampányban hazudott. Bár tisztában volt a gazdaság állapotából fakadó lehetőségekkel, mégis az addigi juttatások bővítését, újabbak bevezetését ígérte, mert bármilyen áron meg akarta nyerni a választást. 2. A miniszterelnöknek igaza van, de igaza volt másfél éve is: akkor jó állapotban volt a gazdaság, lehetett osztogatni, most viszont sorozatos megszorításokra kényszerülnek. Ez esetben a kormányváltás óta tapasztalható romlás nyilvánvalóan Medgyessyék sara, hiszen azért kell most erőt gyűjteni, mert másfél év alatt padlóra küldték a gazdaságot.
A lakáshitelt felvevő „jobb módúak” és az őket adóforintokkal segítő „kevésbé jómódúak” szembeállítása a miniszterelnöki árokásás, a werberi gyűlöletszítás mintapéldája. Nem az a fő baj ezzel, hogy a szigorítások előtt kis túlzással a fél kormány felvette a támogatott lakáshitelt, hanem hogy féligazság, ami, mint tudjuk, néha a hazugságnál is kártékonyabb. Az élénk lakáspiac ugyanis a régóta várt növekedés egyik motorja lehet, nem beszélve a növekvő áfa- és illetékbevételről.
A kormány hevesen tiltakozik a Bokros-csomaggal való összevetés ellen, de a mostani intézkedések egyvalamiben biztosan emlékeztetnek a Horn-kormány rossz emlékű döntéseire: néhány milliárdos költségvetési megtakarításért most is súlyos árat fizet a társadalom; több tízezer, tehetősnek bajosan nevezhető család mondhat búcsút otthonteremtési terveinek. Idézett interjújában Medgyessy Péter felelős miniszterelnöknek nevezte magát, „aki ráadásul közgazdász”. A méltóbb lakáskörülményekről álmodók már tudják: mindkét, politikusi és szakemberi minőségében kudarcot vallott. Mi hozzátesszük: ismét.