Továbbra is kétséges az alkotmány sorsa

Az EU-alkotmány létrejötte továbbra is bizonytalan lábakon áll. A tervezet elfogadását a jövő hét végi, brüsszeli csúcskonferencián továbbra is a meghiúsulás lehetősége fenyegeti. Ezt a véleményt hangoztatta Berlinben az olasz és a német kormányfő. Silvio Berlusconi azzal a reménnyel érkezett Gerhard Schröderhez, hogy az utolsó pillanatban sikerül kompromisszumos megoldást találniuk a legkényesebb kérdésben, a tagállamok szavazatainak megosztásában.
Megbeszélésük során azonban kikristályosodott, hogy egyikőjük sem hajlandó engedményre, mert az az alkotmányos konvent által kidolgozott szerződés felhígítását jelentené. Berlusconi – mint az EU soros elnöke – annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az unió cselekvő- és döntési képessége forog kockán. Németország, Franciaország és más országok azt szeretnék, hogy az EU-t illető tanácsi döntéseknél a „kettős többség” elvét alkalmazzák, azaz egy döntés meghozatalakor ne csak az egyszerű többség számítson, hanem az is, hogy az egyszerű többséget alkotó országokban él-e az EU lakosságának minimum 60 százaléka. Ezt az elvet, a 60 százalékos kvótát főleg Lengyelország és Spanyolország ellenzi, s ragaszkodnak a számukra kedvezőbb szavazási eljárást és szavazati súlyt biztosító nizzai szerződéshez.
*
Egyenesen tragikus lehetőségeket vizionált Michel Barnier regionális politikáért és az intézményi reformokért felelős francia EU-biztos. Szerinte ötvenéves történetének legsúlyosabb válságába sodródhat az Európai Unió, ha a hét végi brüsszeli csúcson a vetélkedés szelleme kerekedik felül, s nem jön létre az egyezség a szervezet első alkotmányáról. Az uniónak ma arról a kulcskérdésről kell döntenie, hogy a jövőben is csak egy tekintélyes regionális szereplő marad, vagy az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával egyenrangú hatalommá kíván előrelépni – mutatott rá a francia EU-biztos.
***
Vita a védelemről.
Az EU bizottságának elnöke szerint megoldást fognak találni abban a vitában, amelyben a semleges európai országok módosítani szeretnék a szervezet alkotmánytervezetében a kötelező katonai segítségnyújtást előíró passzust. Romano Prodi a Salzburger Nachrichten című osztrák napilapban megjelent interjújában adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a jövő héten tartandó brüsszeli csúcsig megoldást tudnak kidolgozni a módosítást kezdeményező négy országgal. „E speciális probléma nem veszélyezteti a közös európai védelmet” – szögezte le a politikus. Kifejtette, hogy egyre optimistábban látja a megoldás lehetőségét, mert míg a nápolyi találkozó előtt 60 százalékos esélyt látott a megállapodásra, ma már 66 százalékosat. (MTI)