Varsó hajthatatlan

Az Európai Parlament négy legnagyobb frakciója határozati javaslatban kéri az EU következő, ír elnökségét, hogy még január elejére hívja össze az európai uniós alkotmányról tanácskozó kormányközi konferencia külügyminiszteri szintű ülését, s ott egy részletes tervet készítsenek arról, hogy miként folytatódjon a munka. A dokumentum arra is felkéri majd az ír elnökséget, hogy legkésőbb a június közepi európai parlamenti választásokig véglegesítsék az alkotmányos szerződés szövegét.
Nem fogok engedni álláspontomból az uniós alkotmány ügyében a „fenyegetések” hatására – adta értésre a lengyel miniszterelnök, mondván, egyébként sem hiszi, hogy az országot a szavazati arányok ügyében tanúsított hajthatatlansága miatt megtorlás érhetné. Leszek Miller, aki a Lengyelországnak kiosztott voksok védelmében a brüsszeli csúcson – spanyol támogatással – meghiúsította a kibővített unió működésére kidolgozott alkotmánytervezet elfogadását, a Financial Timesnak adott, az MTI által idézett interjúban kijelentette: Varsó álláspontja szilárd ésszerűségeken alapszik. A lengyel vélemény módosulhat, de nem fenyegetések, hanem csak érvek hatására – tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette: a brüsszeli nyomás ellenére a januárban kezdődő soros ír EU-elnökség alatt sem kíván engedni a nizzai szerződésben meghatározott szavazati arányokból.
A helikopter-balesetben megsérült Miller a lapnak azt mondta: nem hiszi, hogy Lengyelországot bármiféle retorzió érhetné. – Ha ez megtörténik, az nagyon súlyos válsághoz vezetne az unión belül, és táplálja a szkepticizmust sok csatlakozó országban – mondta. Miller közölte: nem hiszi azt sem, hogy a hat legnagyobb uniós befizető ország által a bizottságnak küldött minapi levél, amely szerint az EU-költségvetést tíz évre a jelenlegi jövedelemarányon kellene befagyasztani, Varsó ellen irányulna. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter is úgy vélte, a hat állam vezetőinek levele nem tekinthető zsarolásnak.
***
Szkeptikusok

Csökkent az országuk tagságát pozitívan értékelők aránya az EU-tagállamokban – mutat rá az unió közvélemény-kutató szolgálata idén október és november között végzett felmérései eredményében. Az uniós államok lakosságának jelenleg 48 százaléka ítéli jónak az uniós tagságot. Az euroszkepticizmusban továbbra is az Egyesült Királyság az élen járó 29 százalékkal, és itt a legalacsonyabb a tagság pozitív megítélése is (28 százalék). A britek mellett azonban az unióhoz legutóbb csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország lakossága is hasonlóan távolságtartó az integrációs szervezettel szemben. Visszaesett az euró iránti lelkesedés is a tagállamokban és a tíz tagjelölt országban.
Egy korábbi felmérés szerint az EU mostani és leendő tagállamaiban a lakosság nagy többsége gyakorlatilag nem tud arról, hogy az Európai Konvent alkotmánytervezetet dolgozott ki. A 25 államban lefolytatott felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek csupán mintegy 39 százaléka hallott az alkotmányozó testületről. A viszonylagos tudatlanság ellenére a válaszadók kétharmada támogatja a leendő alkotmány létrejöttét. Az adatok alapján a magyarok 83 százaléka ítéli meg pozitívan a konvent tevékenységét, amelyhez hasonló elfogadottságot csak Olaszország esetében mutattak a számok.