Véres moszkvai merénylet

Miközben az orosz társadalom még a vasárnapi parlamenti választások politikai következményeivel, az ebből következő lehetséges korrekciók elemzésével volt elfoglalva, véres terrorcselekmény színhelye volt Moszkva.

Mentő-, tűzoltóautók, s a helyszínre siető rendőrségi járművek szirénáitól volt hangos tegnap a délelőtti órákban az orosz főváros központja. A Nacional szálló bejáratánál, a Kremltől néhány száz méternyire öt kiló trotilnak megfelelő robbanóanyagot hozott működésbe két, a rendőrség közlése szerint kaukázusi kinézetű nő. A robbantásban hatan vesztették életüket, tizenhárman megsérültek, többségükben diákok. Mint Jurij Luzskov főpolgármester a nap folyamán közölte, az utcai kamerák rögzítették a merényletet. Az eset rendkívül hasonlít a nyári tusinói akcióra, ahol egy rockkoncert bejáratánál robbant a házi készítésű, rádióirányítással működésbe hozott bomba.
A merénylet után nem sokkal a helyszínen a környéket lezáró rendőrök elmondták, hogy az első vélemények szerint a merénylet eredeti célpontja akár a duma is lehetett. Lapunknak elmondták: az asszonyok láthatólag nem ismerték Moszkvát, s a duma épülete iránt kérdezősködtek. A nők valószínűleg a tervezettnél korábban robbantották fel a bombát, mivel a mostani pusztítás a lehető legkisebb mértékű volt.
*
A megdöbbent moszkvaiak vérmérsékletüktől függően kommentálták az esetet. A tömegben sokan hangosan szidták a „kaukázusiakat”, szomorúan állapítva meg, hogy a térség bizonytalansága immár kihat Moszkvára is. Többen elmondták azt is, hogy mindez szerintük az egész civilizált világnak szóló véres üzenet, amelynek messzeható következményeiről illene immár Európának is tudomást vennie. Az Egységes Oroszország frakcióvezető-helyettese, Franz Krincevics, aki a párt csecsenföldi kampányát szervezte, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az öngyilkos merénylő nő a Kaukázusban kiképzett sahidok egyike. Mint utalt rá, a térség destabilizálásának ilyen formájában több, magát Oroszország szövetségesének mondó ország titkosszolgálata is részt vett. A hivatalos vélemények a nemzetközi terrorizmus újabb akciójaként minősítik az esetet.
Eközben kirajzolódni látszik az új orosz törvényhozás felállása is. Az Egységes Oroszország a függetlenek egy részével a Rogyina és Zsirinovszkij pártja, az LDPR támogatásával lényegében alkotmányos többségre tehet szert az új dumában. Továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, de a politikusokat is a liberálisok bukása. Több elemző szerint Putyin elnöknek érdekében áll, hogy mégiscsak alakuljon valamiféle liberális frakció, mint ahogy valószínűsítik azt is, hogy az új kormányfő is a pétervári reformerek egyike lehet. A legtöbben Alekszej Kudrint emlegetik. Többen kiemelik azt is, hogy az Egységes Oroszország komoly kihívás előtt áll, hiszen mindazokat a feladatokat meg kell oldania, amelyeket a többi politikai erőnek nem sikerült az elmúlt tizenkét évben megvalósítania. Az üzleti világ mindenesetre nyugodtan reagált az eredményekre, amit a tőzsde indexe is jelzett. Sokak szerint a hatalomhoz közel álló párt elsöprő győzelme ugyan okozhat némi fejtörést is a Kremlnek, teljes felhatalmazást ad ugyanakkor a gazdasági reformok folytatásához is. A szakértők másik kedvenc témája az EBESZ megfigyelőinek választásokat érintő kritikája. Ezzel kapcsolatban az ismert befolyásos elemző, Vitalij Tretyakov lapunknak elismerve, hogy a média a kormánypártnak kedvezett, úgy vélte, a Nyugatnak nem kell féltenie az orosz demokráciát. Segítette volna inkább akkor ennek megerősödését – tette hozzá –, amikor a most a parlamentből kiesett úgynevezett demokraták asszisztáltak a törvényhozás 1993-as szétlövetéséhez. A politológus a liberálisok kiesését azzal magyarázza, hogy azok tizenkét éves ténykedése alatt az emberek semmit nem éreztek a gazdasági reformokból. Ugyanakkor a Nyugat kedvenceinek számító erők szépen gazdagodtak.