Vita az autonómiáról

Eltökélt szándéka a Külügyminisztériumnak, hogy az erdélyi magyar közösség vitáiban semmilyen módon ne vegyen részt – nyilatkozta lapunknak Bársony András a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. A külügyi államtitkár szerint, amennyiben a romániai magyarság egységes álláspontot alakítana ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyében, a magyar külügyi vezetés mérlegelné a kialakult helyzetet. Bársony leszögezte, hogy az új intézmény megalakulása belpolitikai eseményhez, a közelgő romániai választásokhoz kapcsolódik, éppen ezért különösen szerencsétlen lenne, ha bármelyik magyarországi politikai párt beavatkozna az ottani erőviszonyok alakításába.
Németh Zsolt úgy véli, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megszületése megerősíti az erdélyi magyarságban az autonómia iránti elkötelezettséget. A parlament külügyi bizottságának elnöke rámutatott: a tanács megalakulása szervesen illeszkedik az erdélyi magyarság bő egy évtizedes, a megmaradást leghatékonyabban szolgáló törekvéseibe. A fideszes politikus kívánatosnak nevezte, hogy a bukaresti parlament minél több magyar nemzetiségű képviselője támogassa az autonómiatörekvéseket. Ugyanakkor felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az alapvető emberi és politikai szabadságjogok gyakorlása ma összehangolt rendőri intézkedéssorozatba ütközik Romániában. Németh Zsolt elszomorítónak tartja, hogy a magyar külügyi vezetés az utóbbi hetekben, hónapokban nem tiltakozott a Székely Nemzeti Tanácsot ért sorozatos atrocitások miatt.
A tervek szerint december 13-án, Kolozsváron kerül sor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására. Az utóbbi hetekben látványosan fellángolt a vita a székelyföldi autonómiáról. November közepén Kolozsváron Székelyföld önkormányzásának tervezetét ismertették az EMNT kezdeményező testületének szószólói. A romániai magyar, valamint nemzetközi jogászok által kidolgozott dokumentum három kerettörvényből áll. Az első a regionális tanácsok által vezetett régiók működési feltételeit és a fontosabb intézmények hatásköreit rögzíti, illetve tartalmazza a fontosabb törvénymódosítási javaslatokat, melyek életbelépésével a régiók működőképessé válnának. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régióvá alakításának mikéntjét és a tulajdonképpeni autonómiastátusát foglalja magában. A tervezet szerint a Kovászna és Hargita megyéből, illetve Marosszékből álló Székelyföldön a teljes egyenlőség biztosítása céljából bevezetnék a teljes, a közélet minden területére vonatkozó kétnyelvűséget. A kolozsvári bejelentést követően erőteljes politikai offenzívába kezdett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is.
A Csíkszeredában tartott, Szövetség a Székelyföldért című önkormányzati konferencián Markó Béla RMDSZ elnök kifejtette: a Székelyföld megerősödéséhez, felemelkedéséhez egy olyan közösségre van szükség, amely részt vesz minden olyan döntés meghozatalában, amelyben ő maga is érintett, és kizárólag maga dönt mindazokban a kérdésekben, amely csak a magyar közösségre vonatkozik. Ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ – hangsúlyozta Markó.
Ion Iliescu államfő a román nemzeti ünnep alkalmából mondott parlamenti beszédében kitért az autonómiatörekvésekre is. „Nem fogunk egyetérteni az olyan szeparatista tervekkel, amelyeknek az a fő céljuk, hogy tisztán etnikai szempontból szerveződő enklávékat hozzanak létre” – jelentette ki.
***
Nemzetközi tanácskozás. „Kisebbségi önkormányzatiság Európában – autonómiák” címmel szervez kétnapos nemzetközi konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses. A csütörtökön és pénteken tartandó tanácskozáson több neves külföldi, illetve határon túli politikus tart előadást. Felszólal többek között Andreas Gross, az Európa Tanács politikai bizottságának raportőre is. A konferenciát Orbán Viktor beszéde zárja. (P. I.)