Zöld jelzés Szász Károly elmozdításához

A kormánypárti képviselők szavazataival az Országgyűlés késő este elfogadta a PSZÁF-ot érintő módosító csomagot. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke László Csabának írott levelében arra figyelmeztette a pénzügyminisztert, hogy a PSZÁF-törvény tervezett módosítása nehezen egyeztethető össze az unió normáival.

Az EKB-t aggodalommal tölti el, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működését érintő törvényjavaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket nehezen lehet az EU normáival és a nemzetközileg elfogadott normákkal összeegyeztetni – áll Jean-Claude Trichet, a pénzintézet elnökének tegnap nyilvánosságra került László Csabához írott levelében. Trichet arra figyelmeztette Magyarországot, hogy a módosító javaslat veszélyezteti a független ellenőrzést.
Az Országgyűlés az esti órákban 192 igen, 4 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta a PSZÁF-ot érintő módosításokat. A voksoláson 189 képviselő nem vett részt. A szavazást követően a Fidesz kivonult a Házból. A módosítás hat jogszabályt – a hitelintézeti, a tőkepiaci, a PSZÁF-ról szóló, a pénzmosási, a szövetkezeti és a közjegyzőkről szóló törvényeket – érint.
A szavazást megelőző vitában az ellenzék a kormány javaslatának elutasítása mellett érvelt. Varga Mihály (Fidesz) egyik legfőbb érve az volt, hogy az unió rossz néven veszi, ellenzi, felháborítónak tartja a kabinet által szorgalmazott módosítást. Kovács László külügyminiszter erre reagálva azt mondta: Varga valótlan dolgot állított, amikor külföldi kritikákra hivatkozott a javaslattal összefüggésben, ám – mint mondta – a késői időpontra tekintettel nem kívánja részletesen cáfolni ezeket. Font Sándor (MDF) kijelentette: nem lehet szakmai vitát folytatni a PSZÁF vezetési struktúráját érintő indítványról, mert amögött kizárólag politikai döntés áll.
Az elfogadott törvény szerint a PSZÁF élén az öttagú felügyeleti tanács áll majd, amelynek tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hatéves időtartamra, a testület elnökét pedig az Országgyűlés választja meg. A felügyelet hivatala élén a főigazgató áll majd, akit a kormányfő nevez ki és ment fel. A törvénymódosítás után a felügyeleti tanács elnökének kinevezése a kormány kezébe kerül. Új vezetőként korábban felmerült Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet korábbi vezetőjének neve, Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója s egyben az Állami Autópálya Kezelő Rt. elnöke, esetleges távozása esetén László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter, illetve Radnai György és Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója s a Postabank a privatizációt megelőző utolsó elnöke is.
Emlékezetes, több hazai, valamint külföldi szakember és szervezet is bírálta a tervezetet, így az OECD, Frits Bolkenstein, az EU belső piacokért felelős biztosa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügykutató Rt. munkatársai is.