Jó évet zártak tavaly a hazai lízingcégek: kihelyezett eszközértékük meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami jelentős bővülés az azt megelőző év 750 milliárdos forgalmával szemben. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke, a Porsche Bank vezérigazgatója aláhúzta: a megugró forgalom az előre hozott autóvásárlásoknak tudható be. Az uniós csatlakozás kapcsán született ellentétes kommunikációk hangzottak el az autóárak változásáról, ezért sokan a 2004. évre tervezett autóvásárlásaikat hozták előre, a múlt esztendő végére.
Az elnök rámutatott: döbbenetes mértékben csökken a készpénzes vásárlások aránya. A magyar vásárlási szokások megváltoznak, s már nem félnek annyira az eladósodástól az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. Azzal, hogy a finanszírozók piacán sok az ajánlattevő, s rendkívül likvid a piac, több irányba mennek előre. Ezek között kézzelfogható az önerő csökkentésére való törekvés. Ha viszont kevesebb pénzzel száll be valaki az autóvásárlásba, annál inkább katalizálja az autócsere folyamatát. Igaz, ezzel viszont jelentősen nő a lízingcégek kockázata, hiszen a kockázatmegosztásban nagyságrendekkel többet vállal a lízingcég, mint az ügyfelek vagy a kereskedők.
Antall Pál hangsúlyozza: a használt autók finanszírozása lényegesen kockázatosabb, mint az újaké. Egyfelől az utóbbit vásárló ügyfelek általában fizetőképesebbek. Másfelől a nulla kilométeres autók árát pontosan tudni lehet. Két azonos motorral szerelt, megegyező évjáratú használt autó esetében viszont jelentős eltérések is lehetnek. Ugyanis nem mindegy, hogy a járművet hétvégi autóként használták, vagy pedig egy szakiparos dolgozott azzal. Mivel a lízingcégek az autókat látatlanban finanszírozzák, egy rosszhiszemű ügyfél és kereskedő együtt könnyen becsaphatja a finanszírozót.
Nem kevés esetben fordult elő – más forrásból származó információnk szerint –, hogy a lízingszerződés megkötése előtt az autóról a valóságnál kedvezőbb fényképet készítettek, sőt arra is akadt példa, hogy a rendszámtáblát áttették egy jobb állapotú, fiatalabb évjáratú, majdnem új autóra. A konzervatív, megfontolt gondolkodású hitelkihelyezők megpróbálják limitálni az általuk finanszírozott használt autók arányát, ugyanis e szegmensben háromszor–ötször nagyobb a kockázatuk. Igaz, ennek ellenére sokan foglalkoznak használt autók finanszírozásával, hiszen itt nagyobb marzsokat tudnak realizálni. Antall szerint pozitív lépés, hogy ma már havi törlesztőrészleteket kommunikálnak a kereskedők, ami a vevők számára is kedvezőbb. Az új autóknál pedig már olyan alacsony teljes hiteldíjmutatókkal (THM) lehet autót venni, amely kisebb, mint Németországban.
Az elnök aláhúzta: óriási verseny van a hazai piacon. Évekkel ezelőtt erőteljes jutalékháború folyt a lízingcégek között, amely mára kezd alábbhagyni, s helyét, főleg a nagyvárosokban, a kamatverseny veszi át. A finanszírozók a mai napig azt csinálják, amit a kereskedők diktálnak számukra. Arra a kérdésre, hogy milyen alapú hitelt érdemes felvenni, Antall így válaszolt: manapság az ügyfelek kevésbé preferálják a forintalapot, hiszen euróban vagy svájci frankban jóval kedvezőbb a konstrukció.
Utóbbiak között a sláger a svájci frank alapú, talán azért is, mert pusztán a fogalomban is stabilitást éreznek benne az ügyfelek.
A forintárfolyammal kapcsolatban Antall rámutatott: az annak gyengüléséből adódó kockázatok magukkal hozzák, hogy a finanszírozott eszköz mint biztosíték ebben az esetben kevesebbet ér. Ez pedig növeli a lízingcégek rizikóját, így növelniük kell a céltartalékukat, ami komoly hatással van az eredményükre.
A nem fizetők feketelistájával kapcsolatban kiemelte: nevek, csoportok – szóbeszéd szintjén – áramlanak a vállalatok között. Hivatalos adatközlés személyiségi jogok miatt még nem működik. Információk a behajtócégeken keresztül is eljutnak hozzájuk, de azok inkább tipikus esetekről, s nem személyekről szólnak. A szélhámosok ma már nem tudják a vállalatokat olyan mértékben becsapni, mint a 90-es évek elején. Ennek ellenére még ma is akadnak olyanok, akik már a szerződés megkötésekor tudják, nem fognak teljesíteni. A jól működő lízingcégnek hitelbírálati döntéseiben 95 százalékos eredményességgel kell dolgoznia – tette hozzá a szakember.
Az elnök szerint a jövő a maradvényértékes finanszírozás és a bérlet elterjedése lesz. Hozzáfűzte: ez lehet a lízingcégek egyetlen valós túlélési stratégiája. Előbbi egyre inkább kezd elterjedni, míg utóbbi az áfatörvény következtében, annak rossz „matematikája” miatt a magánszemélyek számára még nem előnyös. Antall úgy látja, azon túl, hogy az ügyfeleket informálni kell a lehetőségekről , szemléletváltozásra is szükség van. A magyar mentalitáshoz ugyanis még mindig közelebb áll a birtoklási vágy, vagyis az ügyfelek inkább az olyan konstrukciókat részesítik előnyben, ahol a javak végül az övék lesznek.
A szakember kifejtette: a nagybankok anyavállalataiként szolgáltató lízingcégek piaca viszonylag biztos. A hitelintézeti háttér nélkül tevékenykedőknek viszont specializálódniuk kell. A profil nélküli lízingcégeknek ugyanis, kivéve a megavállalatokat, nem lesz jövőjük. A túléléshez másik lehetőségük, ha a nagyobb kockázat irányába mennek el. Ugyanakkor látni kell, hogy épp a kis- és középméretű lízingcégek vezetői, a hajdani „dörzsölt” főkönyvelők egyes vidéki kisvárosokban olyan helyi kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek eredményeként két-három százalékkal magasabb kamatot is el tudnak érni. Így nekik ezért van esélyük a túlélésre. Pozitívum lehet a kicsik számára, hogy ők az eszközkereskedőkkel sikeresebben tudnak kapcsolatot építeni. Jó példa erre Anglia, ahol igen eredményesek az orvosi műszerek finanszírozására specializálódott lízingvállalatok. A magyar piac viszonylagos kicsinysége miatt azonban fontos megtervezniük, prognosztizálniuk, mekkora forgalomra számíthatnak.

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU