Berlin megegyezne, Madrid még ellenáll

Az EU jövendő alkotmányos szerződéséről folyó vitát egyelőre nem sikerült kimozdítani a holtpontról. Legutóbb Madrid közölte: hallani sem akar az Európai Unió ír elnöksége, valamint a német kormányzat által is támogatott kompromisszumos javaslatokról.

Az új elképzelés szerint a különböző EU-miniszteri tanácsüléseken egy döntés akkor számítana elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 százaléka támogatja, s ezen államok együttesen az unió összlakosságának 55 százalékát is képviselik. Az eredeti változatban, amit Lengyelország és Spanyolország elfogadhatatlannak tartott – s ez komoly szerepet játszott az alkotmány elfogadására összehívott tavaly decemberi brüsszeli csúcs kudarcában – még a tagállamok 50 százaléka és a teljes lakosság 60 százaléka szerepelt követelményként.
Ha a szavazási rendszer ügyében áttörés történne, az nagyban megkönnyítené az uniós alkotmány elfogadását. Megfigyelők szerint ugyanakkor számítani lehet Párizs ellenállására, Spanyolország pedig már kerekperec közölte: szerinte a javaslat „rossz irányba mutat”. Név nélkül nyilatkozó spanyol diplomaták szerint – legalább egy nagy tagállam támogatása nélkül – Madridnak gyakorlatilag alig van esélye arra, hogy megakadályozzon egy döntést, ez pedig rendkívül hátrányos lenne a spanyol érdekekre nézve.
Mindeközben az ír kormány európai ügyekért felelős minisztere közölte: összességében úgy látják, hogy „bár jó néhány rendezetlen probléma van még, ezek nagy többségére viszonylag könnyű lesz kompromisszumos megoldást találni”. Dick Roche az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén közölte azt is, hogy az EU soros elnöksége még nem alakította ki végleges helyzetértékelését az alkotmányozás folyamatának ügyében. Figyelmeztetett arra is, hogy az alkotmányozás nem válik könnyebbé az idő múlásával. Ellenkezőleg, az év második felében nehezebb lesz a problémák áthidalása.
***
Újabb intő?
Az Európai Parlament több új tagországnak szemrehányást tesz azért, mert tetemes mulasztások terhelik az uniós szabványok átültetésében – jelentette a Die Welt. A berlini lap által előzetesen közreadott információ szerint a hamarosan elfogadandó állásfoglalásban egyebek között az szerepel, hogy olyan országok, mint Magyarország, Lengyelország, Litvánia, túlságosan hanyagok a korrupció elleni küzdelemben, a megvesztegetés jelensége komoly aggodalomra ad okot. Amennyiben az élelmiszer-biztonság sem garantálható, az Európai Bizottságnak szükség esetén meg kell tiltania az adott élelmiszer bevitelét a régebbi EU-országokba – írta a berlini lap. (MTI)