Várhatóan áprilistól kísérleti jelleggel megújul a KRESZ-vizsgáztatás rendszere. Ez azt jelenti, hogy a leendő gépjárművezetők már nem az évtizedeken át megszokott tesztlapokkal találkozhatnak majd, hanem a hagyományostól eltérően, számítógép előtt ülve válaszolhatnak majd a gép által feltett kérdésekre. Békési István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója a sajtó képviselőinek nemrégiben elmondta, hogy az új számonkérő rendszert először Budapesten, valamint Pest, Komárom-Esztergom, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indítják el, és a tapasztalatok birtokában nyárra országosan is felválthatja az új módszer a hagyományos teszteket.
Koltai József, a Közlekedési Főfelügyelet képzési és vizsgafelügyeleti főosztályának vezetője lapunknak hangsúlyozta: a vizsgáztatás ugyanazzal az adatbázissal fog működni, tehát a kérdések nem változnak, csak az érintőképernyős rendszer lesz új. Hozzátette: a módszernek köszönhetően az adminisztrációs háttér gyorsabb és korrektebb lesz, ennek köszönhetően egyszerűbbé válik a kiértékelés, és a vizsgázó a teszt kitöltését követően azonnal megtudhatja az eredményt. Ugyanakkor valószínűleg nehézséget jelent majd a kitöltésben – amelyet Békési István főigazgató is elismert –, hogy míg a hagyományos „töltögetős” rendszerben vizsgáztak a hallgatók, az 55 kérdés megválaszolásánál szabadon gazdálkodhattak az egyórás időkerettel, és bármikor visszatérhettek a nehezebb feladatokhoz, a korszerűbb változatnál a számítógépen óra lesz, ami egy perc elteltével kíméletlenül felteszi az újabb kérdést, és így nem lehet tovább gondolkodni. Annak tudatában, hogy a jogosítványért harcba szálló fiataloknak országosan csak 60 százaléka teljesíti sikeresen elsőre a követelményeket – sőt nem ritka a két-háromszori ismétlés sem –, feltételezhető, hogy ez az amúgy sem jó átlag tovább romolhat.
Pető Attila, a Budapest Autós Iskola Egyesület elnöke a Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy a tanulói visszajelzésekből úgy tűnik, a bonyolultabb, úgynevezett ábrás kérdésekre nem lesz elég az egyperces időkeret. – Mindennek megvan az előnye és a hátránya, az iskolák zömének még be kell szerezni az ezzel kapcsolatos technikát, és fel kell készülni az új rendszerre – tette hozzá.
A rendszer kiépítése 400 millió forintba kerül a Közlekedési Főfelügyeletnek, ezért emelik majd az elméleti vizsga díját a mostani duplájára. Az így kifizetendő 3600 forint persze még mindig a jogosítvány árának töredéke, de nem szabad elfelejteni, hogy bukás esetén – ami igen gyakori – ezt az összeget mindig újra kell fizetni a többi vizsgadíjjal együtt, amelyeknek szintén nő az ára. A rutin- és forgalmi vizsgák is hozzávetőleg tíz százalékkal drágulnak.
A gépjárművezetés iránt évek óta hasonló nagyságrendű az érdeklődés. Átlagosan évente 100-130 ezren szereznek jogosítványt. A nagy többségnek azonban nem sikerül minden vizsga elsőre. A jelentkezők nagy részét, körülbelül hetvenöt százalékát a 17–25 éves korosztály adja, amelynek nagy része nem rendelkezik még biztos anyagi háttérrel. Bár találkozhatunk olyan hirdetésekkel is, amelyek 50-60 ezer forintért jogosítványt ajánlanak, a szakmában széles körben elterjedt vélekedés szerint ne vágjon bele senki a tanulásba, akinek a beiratkozást követő két-három hónapban nem áll rendelkezésre legalább 100 ezer forint. Persze az összeg az újabb próbálkozásokkal csak tovább nőhet. A végső forgalmi vizsga sikertelensége esetén átlagosan 10-16 ezer forint pluszköltségre lehet számítani minden egyes újabb nekifutásnál. Az ilyen esetek pedig nem mennek ritkaságszámba, hiszen Budapesten a végső forgalmi vizsgán a bukási arány katasztrofális: gyakorlatilag minden második tanuló eredménytelen. Az autósiskolák egyöntetű véleménye szerint több gyakorlásra lenne szükség, de hát a pénz nagy úr.
Az uniós csatlakozást követő időszakban azonban ez az amúgy sem szerény összeg még tovább növekedhet, akár a duplájára is. Németországban például 3-400 ezer forintnak megfelelő euróba kerül egy jogosítvány. A csatlakozást követően az oktatók igényt tartanak – a példákat tekintve teljesen jogosan – a jelenlegi kötelező 30 óra növelésére; és a várható árakat a gépkocsik használati és fenntartási költségének folyamatos emelkedése is növeli, nem beszélve az oktatói bérekről.
A folyamatosan növekvő árak mellett a tanulóknak könnyen eszébe juthat a jelenlegi kormányfő és a szocialista kormányzat ígérete. A jogosítvány kérdése ugyanis a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választásokon nagy figyelmet kapott az MSZP kampányában. Először Medgyessy Péter 2002-ben, Dunaharasztiban tett ígéretet arra, hogy lehetővé teszik az érettségiig ingyenesen megszerezhető jogosítványt, amelyet később az önkormányzati választásokon Kovács László pártelnök is megerősített, és a négy évre szóló kormányprogram részeként emlegetett. A Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták programjukban a „nemzedéki minimum” fontos elemének nevezték az érettségivel ingyenesen megszerezhető jogosítványt. Az utóbbi másfél évben azonban megtörni látszik a kezdeti lendület. A hangzatos ígéreteket követően a kormányzati ciklus feléhez érve az illetékes minisztérium még semmiféle konkrétummal nem tud szolgálni. Lapunk kérdésére, miszerint a középiskolás tanulók számára az érettségiig megszerezhető ingyenes jogosítvány megvalósítása milyen stádiumban van, az Oktatási Minisztériumban hosszas utánjárás után sem tudtak választ adni. A Közlekedési Főfelügyelet és az oktatói szakma sem tud konkrétumot az elvileg két éven belül megvalósuló elképzelésről. Egyelőre csak az áremelések biztosak.
origo.hu
Legfőbb Ügyészség: Magyar Péternek hiányosak a jogi ismeretei, ez így nem fog menni
