Bolygónk lakosságának csaknem hatoda, 1,1 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, 2,4 milliárdan pedig vezetékes víz, vécé, csatorna nélküli otthonokban élnek – áll az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) a víz tegnapi világnapjára kiadott, Víz és katasztrófák című tanulmányában. A dokumentumban az áll, hogy a fejlődő országokban évente 1,7 millió ember (90 százalékuk kisgyermek) hal meg olyan betegségek (például gyomorfertőzés) miatt, amelyeket a szennyezett vizek okoznak.
Minden évben több mint egymillióan vesztik életüket maláriában vagy más olyan betegségekben, amelyek terjedése a vízhez kötődik. A szakértők úgy vélik, hogy a megfelelő higiéniai előírások betartásával, a csatornahálózat kiépítésével a szennyezett víz miatt közvetlenül bekövetkező halálesetek száma 65, az áttételesen okozottaké (mint például a malária) pedig 26 százalékkal csökkenhetne.
A víz évtizede kezdődik Magyarországon – jelentette be Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap, a víz világnapjának központi ünnepségét megnyitó beszédében, Szegeden.
– Ebben a tíz évben akkora fejlődést kell elérni, mint amekkorát az elmúlt három évtizedben sikerült – vázolta várakozásait a tárca vezetője. Mint kifejtette: a fejlesztések három fő területe az árvízvédelem, a szennyvízcsatorna-építés és szennyvízkezelés, valamint az ivóvízellátás teljes kiépítése – írta az MTI.
A beruházások költségei a mai áron megközelítik az ezermilliárd forintot. A kormány a Vásárhelyi-terv részeként a következő négy évben 65 milliárd forintot ígér árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 11,8 milliárdot még az idén. Az Európa-terv szerint 2015-re a lakásállomány csatornázottsági arányát 85 százalékra kell emelni a jelenlegi 55 százalékról – tudatta a miniszter. Hozzátette: 2009-ig az unió követelményeinek megfelelő minőségű ivóvizet kell biztosítani minden magyar állampolgárnak. Utóbbi cél eléréséhez 90 milliárd forintra van szükség.
origo.hu
Elsőfokú riasztást adott ki a HungaroMet
