Pénzhiánnyal küzdő Volán-társaságok

Gazdasági problémákkal kell szembesülniük a helyi és helyközi személyszállítást bonyolító állami többségi tulajdonban levő Volán-társaságoknak az elmúlt évtől: a megszorító intézkedések miatt egyre kevesebb forrást biztosítanak az eszközök utánpótlására, a folyamatos, infláció feletti jegyáremelések miatt pedig egyre kevesebb utas veszi igénybe az autóbusz-társaságok szolgáltatásait.
Figyelemre méltó: míg 1998-ban 346, 1999-ben 349, 2000-ben 394, 2001-ben 392, 2002-ben 309 új autóbuszt tudtak vásárolni, addig tavaly a beszerzések mértéke 158 járműre csökkent. Ennek egyik oka, hogy az állami tulajdonos eszközutánpótlásra 1998–2002 között évente 3-3,2 milliárd forintot biztosított, 2003-ban viszont 500 millió forintot. Állami forrásból összesen harminckét új járművet vásároltak a cégek 2003-ban és összesen hétezer autóbuszt üzemeltetnek. Információink szerint a legnagyobb vállalat, a Volánbusz Rt. az 1040 darabos járműparkjához képest tavaly 13 autóbuszt tudott vásárolni – az előző években 55-60-at –, ebből ötöt saját forrásból. A Kisalföld Volán húszat szerzett be saját forrásból és mindössze egy autóbuszra futotta állami rekonstrukciós támogatás címén, ugyanígy a Hajdú Volán is egy autóbuszt cserélt le a tulajdonos jóvoltából.
A kormány határozatának megfelelően tavaly november óta két alkalommal, összesen 13 százalékkal emelkedtek az autóbusz-viteldíjak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezt azzal indokolta, hogy a cégek több pénzt tudnak új járművek beszerzésére fordítani. Az állami hozzájárulás mértéke az idén sem haladja meg a 2003. évit. Az autóbusz-társaságok visszafogják a beszerzéseiket, egyes cégek a saját amortizációs forrásaikat sem költik fejlesztésre, a napi működésre költik tartalékaikat. Ismeretes: 1998 és 2002 között az átlagos infláció szintjének megfelelően évente hat százalékkal emelték a jegyek árát; az utazóközönség ezt az áremelést elfogadta. Az utasok száma viszont csökken, és növekszik a korrupció. A díjemelés ugyanis elsősorban a bérleteseknél jelent többletbevételt, ám az utazóközönség egy része vagy nem utazik autóbusszal, vagy egyszerűen megállapodik a buszvezetővel a viteldíjról, vagyis a bevétel nem a cég kasszájába kerül. Így viszont a társaságoknál nem képződik forrás ahhoz, hogy az alacsony fizetéseket megemeljék, sőt a dolgozókat elbocsátják, a járatok számát csökkentik. Mivel a helyközi járatok döntő többségén nincs megoldva az elektronikus jegykezelés, a korrupciót nehezen lehet megakadályozni. A jegykiadó gépek felszereléséhez a Volán-társaságoknak nincs pénzük, állami támogatásra pedig nem lehet számítani.
***
Az Alkotmánybíróság dönthet.
Bizonytalan, hogy az igényüket bejelentő önkormányzatok térítésmentesen juthatnak-e az általuk megjelölt Volán-társaságok tulajdonához. Ezeknek a cégeknek a vagyonátadásáról vagy privatizációjáról a kormány csak az Alkotmánybíróság határozatát követően hozhatja meg végső döntését. A privatizációról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok térítésmentesen tarthatnak igényt az állami tulajdonban lévő helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző társaságokra és ingatlanaikra. A közelmúltban azonban olyan beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelynek aláírói az említett törvény idevágó passzusának törlését kérték. Információink szerint a cégcsoport többségi tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek nincs hivatalos álláspontja a felmerült igényekkel kapcsolatban. (B. J.)