Tartós lesz a baromfiimport?

-HÁTTÉR-

Abrazil csirkeimportot nem lehet bagatellizálni, mert bár a 600 tonnás mennyiség az évi 25-26 ezer tonnás importhoz képest nem sok, nem szabad elfelejteni, hogy ez a mennyiség egy hónap alatt érkezett az országba – hívta fel a figyelmet Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára. Ráadásul ez a tétel döntően csontozott csirkemellből áll, amely átszámolva 2400-2500 tonna egész csirkének felel meg, ez pedig már képes érezhető változást indukálni a piacon – fűzte hozzá. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a mostani brazil import nem lesz egyedi eset, mert valószínű, hogy a mostaninál sokkal nagyobb és tartós behozatallal kell számolni, elsősorban továbbra is Brazíliából. Mégpedig azért, mert az uniós beszállítási lehetőségek a hazaiaknál jóval nyitottabbak és a jövőben ránk is vonatkoznak majd.
Az import ellen túl sokat tenni nem lehet, hatóságilag is mindössze annyit, hogy a szakemberek átvizsgálhatnák az egyes tételeket, és amennyiben szermaradványt találnának, akkor az árut visszafordíthatnák. A másik gond, hogy ha az importhúsok feldolgozás után, panírozva kerülnek az üzletekbe, akkor sem tüntetik fel a csomagoláson, hogy az alapanyag milyen országból származott – ismertette az importvédelem lehetséges ellenszereit Földi Péter. Javulna a helyzet – tette hozzá Takács –, ha az import csirkét csak akkor engednénk be, ha az ittenihez hasonló termelési körülmények között nevelnék fel az állatokat; azaz a takarmányuk nem tartalmazna húslisztet, sem génkezelt növényeket és a tartási körülmények az uniós állatjóléti előírásoknak is megfeleltek.
A magyar brojlerágazatról elmondható, hogy komoly nehézségekkel küzd. Ilyen körülmények között viszont nem szerencsés jelentős mennyiségű csirkemellfilét és -combot importálni, hiszen az az amúgy is túltermeléssel küzdő ágazatban jelentős zavart okoz – nyilatkozta lapunknak Jakab István, a Magosz elnöke a brazil csirkeügy kapcsán. Konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre, de információink szerint az egy hónap alatt behozott brazil csirke mennyisége meghaladja a 600 tonnát, amely az egy hónapra eső hasonló magyar baromfitermékek tizenöt százalékát teszi ki. Akkor pedig különösen kényes a helyzet, ha ez a mennyiség a beszerzési ár alatt, mintegy vevőcsalogatóként kerül fogalomba, rontva a hazai termékek „értékesítési esélyeit” – hangsúlyozta az elnök. Jakab is felhívta a figyelmet arra, hogy a brazil alapanyagokból készült termékek csomagolásán nem tüntetik fel az alapanyag származási helyét. A Magosz levélben fordult a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz, kérve a helyzet rendezését. Emlékezetes, Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára úgy nyilatkozott: nem veszélyezteti a brazil csirke importja a magyar baromfipiacot.