Nincs mit mondanom – szólt bele a telefonba Juszt László, majd lecsapta a kagylót. Helyette ügyvédje, Papp Gábor mondta el: védence nem követette el a vétséget, ezért minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy ez kiderüljön.
A vádirat szerint Juszt 2002. május 31-én a súri Táncsics vadásztársaság területén, a tilalom ellenére lelőtt egy őzgidát és egy vemhes mezei nyulat, az állatokat eltulajdonította.
*
Juszt László a helyszínen, a rendőrségi kihallgatáson és a bíróságon is azt állította, hogy a két állatot azért lőtte le a vadásztársaságnak bérbe adott csemetekertjében, mert azok rágták a frissen ültetett fanövendékeket. A bíróság elsőfokú határozatában viszont úgy ítélte meg, hogy az újságíró nem a csemetekertben ejtette el a nyulat és az őzet. Emellett felrótta neki, hogy a vadászengedélye sem volt nála.
Juszt az első tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, és vitatta, hogy 45 ezer forintos kárt okozott a vadásztársaságnak. Elmondta, hogy a tulajdonában lévő 500 hektáros területet vadászatra kiadta a társaságnak, ezért a vadkárok megelőzése az ő dolguk. Mint ahogy annak a 70 hektáros, facsemetékkel betelepített területnek a védelme is, amelyben Juszt szerint eddig összesen 1,2 milliós kárt tettek a vadak.
A vádbeli időben Juszt emlékei szerint este nyolc tájékán két ismerősét vezette a csemetekert körül. A drótkerítéssel körbevett területen egy nyúl és egy őzgida rongálta a növényeket. Azonnal a terepjárójához sietett, hogy az ott lévő egyik puskával kilője mindkettőt. Ezután a kocsi platójára tette a tetemeket, és a közeli faluban lévő vadásztársasághoz indult. A vadászok azonban megállították az autót, majd kihívták a rendőrséget. Juszt akkor beismerte: hibázott, hogy a kármentesítést nem jelentette be előre. Az is kiderült, hogy nem volt nála sem a vadász-, sem a fegyvertartási engedélye, ráadásul a két puskáját szabálytalanul, tok nélkül a kocsija hátsó ülésén tartotta.
A súri vadásztársaság egyik tagja vette észre a vadászlesről, hogy egy terepjáróból lövéseket adnak le. Előbb egy távoli területről, majd később a csemetekert közeléből – nyilatkozta a vadász. Szólt a vadásztársaság elnökének, hogy siessen a helyszínre, mert a tiltott területen és időben vadászik egy ismeretlen.
Az elnök vallomásában úgy számolt be az eseményről: megállította a terepjárót, s látta, hogy a televíziós és barátai ülnek benne. Kérdezte a kormánynál ülő tévést: „Vadászgatunk, vadászgatunk, Juszt úr?” Majd meglátta, hogy két vadtetem van a platón. Erre hívta a rendőrséget.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy az újságíró nem a csemetekertben lőtte le a nyulat és az őzet, mindezt vadászati tilalom idején tette, s a vadászengedélye sem volt nála. Emiatt lopásban bűnösnek találta, 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint elrendelte két lőfegyverének elkobzását. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, de a védelem felmentésért fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.
Apáti Bence: Magyar Péter 25 milliós kérdése - kép