Mégis tárgyalások kezdődnek Koszovó végső státusáról. Brüsszeli diplomáciai körökben ugyanis már nem idegenkednek ettől a lehetőségtől. S ezt ki is szivárogtatták, hogy megtudják: vajon mit szól hozzá Belgrád. Belgrád pedig egyelőre hallgat. Amit esetleg mondott, az egyelőre a diplomáciai érintkezések titka maradt, nem a szerb közvélemény fülének szánta. Különösen most, a választási kampány kellős közepén nem. Nincs tehát semmi reagálás a Danasz napilap információjára sem, amely „feltételes függetlenséget” említ Koszovó számára. Olyan függetlenséget, amely úgymond méltányolja a koszovói szerbek és Belgrád érdekeit is, s amely nem veszélyezteti a térség biztonságát. Pedig Belgrád a függetlenség szó hallatán eddig mindig hevesen reagált, hivatkozva a BT-határozatra.
A hatalmak ellenzik ugyan a tartomány felosztását albán és szerb részre, de már ez sem tabutéma. Sőt bizonyos koszovói albán körök el tudnák fogadni Koszovó „belső felosztását”, ami valamiféle békés lakosságcserével is járna. Ez a megoldás a boszniaira hasonlítana, ami azonban a gyakorlatban nemigen működik, s nem is lelkesednek érte uniós körökben. Minden rendezési lehetőséget megnyitottak tehát, ami pedig azt is jelenti, hogy keresik Koszovó státusának tartós rendezését. Mindegy, hogy azt hogyan fogják majd nevezni induláskor, kantonizálásnak, belső felosztásnak, nagyfokú decentralizálásnak vagy éppen másnak.
A szerb vezetőség tisztában van azzal, hogy Koszovó státusáról a nemzetközi közösség dönt, s ezt a döntést igyekszik befolyásolni. Közben a pristinai Zeri azt írja, hogy egy nyugati kormány kész megszervezni a titkos szerb– albán Koszovó-tárgyalást, amelyen minden kérdés és opció napirenden szerepelne.
origo.hu
Orbán Viktor elmondta, mit, és miért kell megakadályozzanak a magyarok – videó
