Egységesülő reformátusok

A magyar ajkú reformátusság Trianon miatt bekövetkezett – hitéleti, egyházjogi – széttagoltságát kívánja csökkenteni a Kárpát-medencei egyházkerületek és egyházmegyék vezetőinek ma kezdődő, kétnapos munkatalálkozója a Ráday Kollégium dísztermében.

Több mint száz résztvevő, többek között püspökök, esperesek, főgondnokok érkeztek Budapestre a történelmi Magyarország 64 egyházmegyéjéből és 9 egyházkerületéből a Kárpát-medencei Református Generális Konvent korszakalkotónak számító ülésére. A történeti előzmény: 1884-ben az addig térségi és történelmi okokból különálló négy magyar református egyháztest egyesült, ám ezt az állapotot az ország első világháború utáni feldarabolása megszüntette. Attól fogva – liturgiai és egyházjogi szempontból – egymástól elszigetelten fejlődtek az utódállamokbeli református egyházak. Közös akarat, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltozás után az Európai Unió kibővülése teremtette új helyzetben a különbségek csökkenjenek. A munkatalálkozó ma Szabó István, a Duna-melléki Egyházkerület püspöke nyitó istentiszteletével és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke bevezetőjével kezdődik.