Elment az elnök

Bár Ausztriában sokan még fel sem foghatták a történteket, a félárbocra eresztett zászlók is a hirtelen jött tragédiát jelzik. Néhány órával kétszer hatéves elnöki mandátumának lejárta előtt, az osztrák fővárosban elhunyt Thomas Klestil államfő.
Az elnököt minden az osztrák fővároshoz kötötte. Itt látta meg hetvenegy évvel ezelőtt a napvilágot, Bécsből indult páratlan – idővel őt az államfői székhez juttató – diplomáciai karrierje, s végül hétfőn szíve is fővárosi rezidenciáján mondta fel először a szolgálatot. Többé nem tért magához, s alig két órával azután, hogy Christoph Schönborn bíboros könyörgő szentmisét mutatott be Klestilért a Stephansdomban, a láng végleg kialudt. S bár Bécs volt a kezdet és a vég, az elnök élete mégis olyan volt, mint egy hosszú utazás. Thomas Klestil évtizedekkel ezelőtt az apja vezette bécsi villamoson járta be ifjúkora első állomásait, a közgazdasági egyetemtől első munkahelyéig, a szövetségi kancelláriáig. Tehetséges fiatal volt, a tehetősnek éppen nem mondható család mégsem tudta, hová vezet majd fiuk pályája. Az élet azonban már egész fiatalon nagy lehetőségekhez juttatta, alig volt 27 éves, amikor már Párizsban dolgozott, majd meg sem állt Amerikáig, ahol több ízben is vezető diplomáciai szerephez jutott. A bécsi években is – a külügy osztályvezetőjeként – hosszú időn át vállalt fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatok irányításában, egy ideig pedig Josef Klaus egykori szövetségi kancellár személyi titkára volt. 1992 tavaszán választották meg az Osztrák Néppárt színeiben hazája köztársasági elnökévé, majd hat esztendő múltán megerősítették posztján. A közvetlen politikát folytató politikus államfőként közel másfél száz utazást tett, a Hofburg kilincsét pedig az elmúlt tizenkét évben szinte egymásnak adták a politikai vezetők. Mandátuma éppen ma járt volna le.
A hét elején még élt a remény, hogy bár Klestil szíve kétszer is leállt, erős szervezete és a mindvégig mellette álló osztrák orvoscsapat segít, hogy legalább egy kis időt kapjon még az élettől. Felesége, két lánya és fia mindvégig betegágyánál voltak, az osztrák médiumok pedig szinte percről percre újabb hírekkel szolgáltak az elnök állapota felől. Az orvosok esti nyilatkozata után azonban már mindenki a legroszszabbtól félt. „Tehetetlenek vagyunk” – idézte késő este ez egyik doktort a bécsi köztévé, s mégis, az elnökhöz közel állók az utolsó pillanatig reménykedtek, s csodáért könyörögtek.
Még ma is csak kevesen hiszik el, ami történt, hiszen bár tüdőproblémái miatt Klestil az elmúlt években többször is kórházi kezelésre szorult, hétfő előtt mégsem gondolta senki, hogy ilyen hirtelen, alig másfél nap alatt vész el minden.
Elnöksége alatt a néhai államfő közel ezerötszázszor szólalt fel különféle rendezvényeken, s úgy tudni, papíron utolsó beszédét is elkészítette. Ezt azonban soha senki nem fogja már felolvasni, hiszen a nagy világjáró, Herr Thomas Klestil kedd éjszaka végleg távozott az árnyékvilágból.