Nem mond le Bárándy Péter igazságügy-miniszter, miután tegnap Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén megállapodott arról, hogy biztosítva lesz a tárca által elkezdett igazságügyi reformhoz szükséges pénzügyi forrás. Mindezt maga a tárcavezető közölte a tárgyalás után.
– Nekem el kell fogadnom azt, hogy mennyi pénz van, de az összegnek a reform folytatásához elegendőnek kell lennie – hangsúlyozta az igazságügy-miniszter. Azt is elmondta, konkrét összegről nem eset szó a megbeszélésen, mivel az a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetés témája lesz. Bárándy Péter szombaton egy interjúban úgy fogalmazott: kész távozni a kormányból, ha az igazságszolgáltatásra vonatkozó program nem folytatódik. Mint ismert, Bárándy volt az egyedüli olyan miniszter, akinek távozását minden év költségvetése előtt meglebegtette a sajtó. 2002 szeptemberében még a bírói illetményalap esetleges elmaradása miatt „akart lemondani”, és habár elhatározását nem tudta teljes mértékben végigvinni, mégis megtartotta bársonyszékét.
*
2003 őszén az igazságügyi reformot érintő költségvetési megszorítások kapcsán merült fel a távozása, de a miniszter ismét maradt. Minden lemondását firtató kérdésre kitérő választ adott, hangsúlyozván, bízik abban, hogy meglesz a szükséges pénzügyi forrás, de „azt a vitát, amely arról szól, hogy ki tudja jobban érvényesíteni érdekeit a költségvetési tárgyalások során, a kormányon belül kell eldönteni”.
Medgyessy Péter tegnap rövid eszmecserét folytatott Horn Gyulával is. Az egykori szocialista kormányfő a megbeszélés után közölte, Medgyessy Péterrel egyetértettek abban, hogy vissza kell szerezni az emberek bizalmát. Hangsúlyozta: nincs kormányválság, de változások szükségesek mind a politizálásban, mind a kormányzati munkában. Elmondta: a kormányfő kikérte véleményét a tervezett kabinetátalakításra vonatkozóan is. Ezzel kapcsolatban kifejtette: olyan személycserék mellett foglalt állást, amelyek biztosítják a színvonalas kormányzati munkát és a kiszámítható fejlődést. Kiemelte: közös állásponton voltak a miniszterelnökkel abban is, hogy elemezni kell, mi okozta a kormány bizalomvesztését.
Felajánlott lemondás, leváltás, kinevezés és jelölés is szerepelt az utóbbi néhány nap kormányzati történései között. A folyamatot Gyurcsány Ferenc indította el, aki vasárnap közölte, hogy felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, aki augusztus végére, a kormányátalakítás egyéb kérdéseivel együtt ígérte a döntést. Az MSZP vezetőivel folytatott hétfői konzultáció után Medgyessy Péter annyit mondott: a sportminiszternek most az a feladata, hogy a magyar olimpiai csapat minél sikeresebb szereplését segítse elő. A miniszterelnök ugyanakkor gyorsan döntött Gál J. Zoltán kormányszóvivő leváltásáról, aki hétfőn reggel maga nyújtotta be lemondását, de Medgyessy ragaszkodott a felmentéshez. Indoklásként azt mondta a kormányfő, hogy „reaktív helyett proaktív kommunikációra van szükség. A hírek szerint a valódi ok, hogy a szóvivő Gyurcsány Ferenc bizalmasa, és a sajtón keresztül kiszivárogtatta: Medgyessy le akarja váltani a sportminisztert. Úgy tudjuk, Bárándy és Gyurcsány mellett több miniszter is kilátásba helyezte lemondását, ha az általa irányított terület nem kapja meg a szükséges költségvetési pénzt. Bár az érintettek cáfolták, de elterjedt az a hír is, hogy a miniszterelnök „bizalmi szavazást” kért hétfőn az MSZP vezérkarától, vagyis egyértelmű kiállást kért a párttól személye és a kormány politikája mellett.
Giró-Szász András politikai szakértő: A kormányon belüli mozgásokat leginkább úgy lehet jellemezni, hogy a gazdasági és a politikai elit tartja kezében azt a zsinórt, amelynek végén marionettbábuként rángatózik a kabinet, illetve annak vezetője. A kormány és most már az MSZP által is szorgalmazott radikális változások ugyanis súlyos sérelmeket okozhatnak az egyes érdekcsoportoknak – ezek között kénytelen lavírozni Medgyessy Péter. A gazdasági elit nyilvánvalóan azt szeretné, ha a kormány végre – akár megszorító intézkedések útján – kialakítana egy középtávú gazdasági koncepciót, míg az MSZP inkább a társadalmi megítélését pozitív irányba mozdító intézkedéseket szorgalmazna. Politikai hibának tartanám a miniszterelnök részéről, ha menesztené Gyurcsány Ferencet a sportminiszteri posztról, mert ezzel ahhoz járulna hozzá, hogy vezéralak válhasson belőle az MSZP-n belül. Bárándy Péter igazságügy-miniszter pedig nyilván érzi, hogy süllyed a kormány hajója, kihasználja az alkalmat, hogy szakmai kritériumokhoz kötheti távozását. Ezzel egyszersmind tisztázhatja nevét a kabinetet övező negatívumok alól. EU-biztosi jelölésével Kovács László nyilvánvaló szándéka, hogy meghosszabbítsa politikai karrierjét. Kétséges azonban, hogy az utóbbi, igen megosztó választási kampányok tükrében EU-biztosként jó háttér-együttműködést tudna-e folytatni egy esetleges következő kormánnyal.
Kumin Ferenc politológus: A kormányon belüli mozgások kulcsa a Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc között feszülő konfliktus megértése. Tény azonban, hogy kevés elemző lát egészen tisztán ebben a kérdésben. Az már bizonyos, hogy nem taktikai, színlelt ellentétről van szó a miniszterelnök és egykori tanácsadója között. Lehet, hogy Gyurcsány elébe akart menni a menesztését célzó kormányfői bejelentésnek. Ugyanakkor annak is megvan az esélye, hogy távozásával mentesíteni akarta magát a további két év kormányzásának negatívumai alól. Így egy esetleges 2006-os miniszterelnök-jelöltség esetén kevésbé vonható majd kérdőre a Medgyessy-kabinet bukdácsolásai miatt. Ezért a lépéséért Gyurcsány Ferenc komoly árat fizet, hiszen elveszti a médianyilvánosságot, ugyanakkor vélhetően egy másfajta, az MSZP-n belüli nyilvánosság felé fordul majd. Kovács László EU-biztosi jelölése felfogható egy olyan „leléptetésnek” a politikai színtérről, ami után a szocialista pártelnök-külügyminiszter puhára esik. Más kérdés, hogy milyen konfliktusokat szül majd az a politikai társbérlet, amely a 2006 utáni új kormány és a befolyásos uniós poszton dolgozó Kovács László együttműködéséből adódik. Bárándy Péter esetleges távozása más lapra tartozik. Ő ugyanis ellentétben az elsősorban politikus Gyurcsánnyal és Kovács Lászlóval főként szakember, akinek nem egzisztenciális kérdés, hogy miniszter maradjon.
