Az MSZP–SZDSZ által miniszterelnöknek jelölt Gyurcsány Ferencnek nem kedvez az államfő azon bejelentése, amely szerint harminc nap múlva nevezi meg azt a személyt, akinek megbízást ad az új kormány megalakítására. Tegnap Mádl Ferenc alkotmányjogászokkal és Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel folytatott jogértelmezési egyeztetése után közölte elhatározását. Indoklása szerint egy 1997-es törvény rendelkezései leszögezik: a miniszterelnök harmincnapos határidő megjelölésével adhatja be lemondását. Mindezt úgy értelmezte, hogy Medgyessy addig teljes jogú kormányfőként tevékenykedhet, és ezt követően kell kijelölni utódját. Bárándy ugyanakkor elismerte: a törvény „nem túl egyértelmű megfogalmazás miatt kétféle álláspont” is lehetséges a kérdésben. Politológusok szerint a gyors hatalomátvételre készülő Gyurcsányt azért is érte kellemetlenül az államfői döntés, mivel az elkövetkezendő egy hónap alatt számos olyan ügy derülhet ki az amúgy is sokat támadott sportminiszterről, ami akár Mádl Ferenc szemében is alkalmatlanná teheti a kormányfői tisztség elnyerésére.
Giró-Szász András politikai szakértő szerint egyes kormánytagoknak azért volt fontos az időnyerés, mivel ügyvezető kormányként szeptember 7-én nem írhatnák alá a 79 milliárdos autópálya-építési szerződést azzal a kivitelezővel, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt valószínűleg nem kapta volna meg a nagy összegű beruházást.
*
Közben tegnap az MSZP és az SZDSZ bejelentette: nem alkalmazzák a konstruktív bizalmatlansági indítványt Medgyessy Péterrel szemben. A két koalíciós párt a tegnapi egyeztetés után levélben arra kérte Mádl Ferenc államfőt, hogy a lehető legrövidebb időn belül Gyurcsány Ferencet javasolja miniszterelnöknek.
Korábban több alkotmányjogász is homlokegyenest ellentmondva értékelte a Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása után keletkezett helyzetet. Bragyova András szerint a kormányfő lemondásával a kabinet és a miniszterelnök megbízatása megszűnt. Szerinte az alkotmány világosan kimondja, ebben az esetben a kabinet átalakul ügyvezető kormánnyá, a miniszterelnökből pedig ügyvezető kormányfő lesz. Ez az állapot addig tart, amíg az új kormány meg nem alakul – tette hozzá. Hangsúlyozta: a lemondott miniszterelnök ellen nem lehet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élni.
Sólyom László, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke viszont osztotta az igazságügyi tárca és az államfő érveit. Hangsúlyozta: a miniszterelnök csak a harmincnapos lemondási határidő letelte után válik ügyvezető kormányfővé, és a köztársasági elnöknek ezt követően van szintén harminc napja arra, hogy javaslatot tegyen az új miniszterelnök személyére. Sólyom ugyanakkor kifogásolta a törvény fenti előírását. Mint fogalmazott: nem indokolható semmivel, hogy a törvény kötelezi a miniszterelnököt, hogy lemondása esetén még harminc napig teljes jogkörrel lássa el hivatalát. Szerinte alkotmányellenes az a korlátozás, amely nem engedi meg az azonnali vagy a rövidebb határidővel való lemondást. Annak folytán, hogy egy hibás és alkotmányellenes törvény szerint a lemondott miniszterelnök még harminc napig teljes jogkörű miniszterelnök marad, a törvény betűje alapján akár bizalmatlansági indítvány is benyújtható ellene. Ez azonban visszaélés lenne egy hibás jogszabállyal: a bizalmatlansági indítvány intézménye ugyanis nem a lemondott miniszterelnök még gyorsabb eltávolítására szolgál. Sólyom úgy vélte: a zavaros helyzetet az Ab határozata rendezhetné. Információink szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök még nem döntötte el, hogy kikérje-e a taláros testület állásfoglalását.
Emlékezetes, hogy Medgyessy Péter kedden több alkotmányjogásszal találkozott, ezután döntötte el, hogy nem várja meg a baloldali pártok bizalmatlansági indítványát.
origo.hu
Eltűnt egy kislány, mindenhol őt keresik
