Húsz-harminc fős csoportok kitervelt támadását vagy a Molotov-koktélos merényletet már nem lehet ittas fiatalok diszkózás utáni verekedésének minősíteni. A hatóságok pedig a gyors és hatékony reagálás helyett a sértettekre gyakorolnak nyomást, nehogy nemzeti indíttatásúnak minősítsék a támadást.
Erre a jelenségre is felhívja a figyelmet a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), amely Budapestnek is felrója a lagymatag reagálást, ami szintén nem járul hozzá az atrocitások megállításához. A VMDP közleményében úgy értékel, hogy „az összképet nézve a szemlélőnek egyre inkább az lehet a benyomása, hogy a vajdasági magyarság – megfélemlített közösségként – túszhelyzetbe csúszik. Mintha a szerb politikai elit újonnan kialakuló tengelyének az lenne a célja, hogy a nemzetköziek ne csak Hágára és Koszovóra összpontosítsanak. Pontosabban, ha arról beszélnek, legyenek figyelemmel az EU-s kisebbségekre, elsősorban a megfélemlített magyarokra is”. A VMDP ismét a magyar pártok összefogását szorgalmazza, hogy a vajdasági magyarság ne kerüljön túszhelyzetbe. Olyan koordinációs testület létrehozását kezdeményezi, amely az atrocitások ügyében összehangoltan és legitimen tud politikailag minősíteni és ennek alapján cselekedni.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közben reagálva a VMDP-nek a magyar választási koalíciót szorgalmazó javaslatára, képmutatással vádolta meg Ágoston András pártját. A VMDP ugyanis a javaslatához tüstént feltételt is szabott: Kasza József neve ne szerepeljen a közös listán. A VMSZ nem fogadta el a javaslatot, amelyet propagandalépésnek minősített. A legnagyobb magyar párt viszont támogatta az indítványt, hogy a vajdasági választásokon a kisebbségi pártok esetében ne alkalmazzák az ötszázalékos parlamenti küszöböt, aminek meghatározásában a minap maga is részt vett. A magas cenzus a vajdasági kisebbségi pártok közül csak a VMSZ-nek kedvez, mindenki mást kiszorít a tartományi képviselőházból.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
